áll. főreáliskolai tanár, M. Miklós 1848-49. Württemberg-ezredbeli honvéd-huszár hadnagy, később gárdatiszt és Kollonics Amália fia, szül. 1856. okt. 30. Sződön (Pestm.); középiskoláit Váczon és Budán végezte, a pesti egyetemen előbb természettudományi tanulmányokat folytatott, később nyelvtudományiakat. 1882-ben a magyar és német nyelv s irodalomból nyert tanári oklevelet. A budai zeneakadémiát és apesti conservatoriumot is elvégezte. 1880-1887-ig a m. n. múzeumi könyvtárnál, mint gyakornok volt alkalmazva. 1887 óta a győri állami főreáliskola tanára.
Czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1879. Az ugor nyelvek elágazása, 1885. Könyvism.); a Nyelvtudományi Közleményekben (1879. Tung); a M. Nyelvőrben (1880. Szók és szólások egy régi magyar könyvből, 1885., 1886. Czigány szók a magyarban); a M. Könyv-Szemlében (1883. A legelső magyar abéczéskönyv); a Győri Hiradóban (1888. Néhány szó iparosainkhoz, Néhány szó leányainkról, Egyesületeinkhez, A szülőkhöz, Nem való gyermek kezébe a puska, Közgazdaságunk hanyatlása sat.), a Győri Hirlapban (1889. 33. sz. A dajka könyve, költői elb.); a középiskolai tanáregylet Közlönyében (1900. Az idegen élőnyelvek különösen a német nyelv tanítása szemléltető alapon); a Győri Közlönyben (1891. 102. sz. Daudet A. után ford.); a Győri Naplóban (1895. 1. sz. tárcza).
Munkái:
1. Mordvin dalok. Bpest, 1885. (Bemutatta 1883. jún. 20. Különny. a Kisfaludy Társaság Uj F. XIX. Évlapjaiból).
2. A nyelvrokonságról és a magyar nyelv rokonságáról. Győr, 1888. (Különny. a főreáliskolai Értesítőjéből.)
3. Néhány szó az ifjusági könyvtárakról. U. ott, 1898.
4. Német nyelv-, olvasó- és gyakorlókönyv szemléltető alapon. Bpest, 1900-1901. Két rész. (Hegedűs I.-nal együtt. Mind a két részben az Übungsbuch-ot írta).
5. Tájékoztató a Markovics-Hegedűs-féle Német nyelv-, olvasó- és gyakorlókönyvhez. Ugyanott, 1901.
Szerkesztette a Győri Hiradót 1887-1888. (Lasz Samuval együtt).
Arany János összes munkáinak kiadásánál (Budapest, 1883-85) Ráth Mór megbizásából a sajtó alá rendezéssel bizatott meg és a kiadás összes jegyzeteit, bibliographiai összeállításait, magyarázatait írta. Két zeneműve: Farsangi mesék és Csolnakon cz. megjelent a Pesti Hirlap mellékleteként 1893 körül.
Álnevei s jegye: Ilvai Sándor, Goromba, Markotai, Börcsi, Jean d'Or, Ipari, Don Mephisto, Rigorosus és + (a Győri Hirmondóban, Győri Hirlapban és a Győri Naplóban).
M. Könyv-Szemle 1887. 340., 1888. 171., 1896. 398. l.
Lasz Samu, A győri m. kir. főreáliskola Monografiája. Győr, 1895. 203. l. és önéletrajzi adatok.