minorita rendi áldozópap és tanár, szül. 1807. okt. 13-án Atkáron (Hevesm.); mint végzett bölcselő a minorita rendbe lépett; pappá szenteltetvén, majdnem kizárólag a tanári pályán működött Nagybányán, Miskolczon és Aradon; innét Szilágy-Somlóra ment házfőnöknek, hol 1859. szept. 2. meghalt.
Mint költő minden alkalmat felhasznált, hogy úgy a hazai, mint egyes vidéki ünnepélyek alkalmával költeményeket írjon. Czikkei az aradi főgymnasium Értesítőjében (1852. A természettan ismeretéből haszonnal párosult gyönyör szivárog, 1855. A szónoklat belérdeme); Paszlavszky Sándor közölte egy hat strófás üdvözlő versét a Hazánkban (S. 1888. Virágbokréta cs. kir. főh. István kir. helytartónak Borsod megye szept. 3. 1847. cz.).
Munkái:
1. Pásztori szóváltás, melyet ft. Szabó Román úrnak, a magyar- és erdélyországi minorita szerzet főigazgatójának, midőn a nagybányai kolostorban a törvényes szemlét tartaná, készíte. Kolozsvár, 1839.
2. Mezengy, melyet mélt. és ft. Richter Alajos úrnak, a díszes praemonstrát kanonoki rend praelatusának ... midőn a miskolczi középtanodában a törvényes szemlét tartaná, tisztelkedik a miskolczi kir. középtanoda pünkösd hó 16. 1845. Miskolcz.
3. Óda, melylyel az esztergomi főegyház beszentelése ünnepélyén aug. 31. örvend a két testvér magyar honi minorita rend. 1856. Arad.
4. Idyll vagy pásztori szóváltás, melyel nagys. éf főt. Schmidt Szörény úrnak iskolai szemle alkalmával tisztelkedik az aradi nagy gymn. ifjúság jún. 9. 1857. U. ott.
5. Óda, melyel Schmidt Severin urat üdvözli a nagy gymnasiumi ifjúsági iskolai szemle alkalmával júl. 17. U. ott.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad. 1881. III. 67. l.
A magyarországi minorita-rend Névtára. Arad, 1882. 146., 255. l.
Petrik Bibliogr.