rozsnyói kanonok, szül. 1801-ben Nagy-Rőczén (Gömörm.), hol atyja városbiró volt; középiskoláit Miskolczon, Lőcsén és Rozsnyón végezte; itt a papi pályára lépett és 1825-ben szentelték fel. Segédlelkész volt Putnokon félévig; azután Lajtsák Ferencz és utódja mellett mint szentszéki jegyző s titkár működött; Sajó-Püspökiben plébánoskodott. 1850-ben kinevezték kanonoknak és egyszersmind rozsnyói plébánosnak és az ottani elemi iskolák igazgatójának. Jótékonyságáról volt nevezetes: a népiskolai tanítók fizetésének javítására alapítványt tett és a szegény iskolás fiúkat könyvvel és ruhával látta el. A szent István-társulat alapító-tagja is volt. Meghalt 1866. okt. 8. Rozsnyón.
Vezérczikkeket írt a 40-es években a politikai lapokba, különösen a Hirnökbe.
M. Sion 1866. 800., 957. l.
Religio 1867. I. 1. sz.