cz. kanonok, nyug. gymnasiumi igazgató, M. Simon városi tanácsos és Domby Anna fia, szül. 1820. október 30. Erzsébetváros (Kis-Küküllőm.); a gymnasium két osztályát szülővárosában járta, a grammatikai felső osztályra 1834-ben Székely-Udvarhelyre ment, a rethorikai s költészeti osztályokban 1835-37. Zalatnán tanult. 1837-ben Gyulafehérvárra ment theologusnak, honnét 1843-ban egyházi főnöke Kovács Miklós a marosvásárhelyi kir. gymnasiumhoz nevezte ki tanárnak. 1844. szeptemberben misés pappá szenteltetett fel és a grammatikai felső osztály tanára lett. 1853-ban püspöke az erzsébetvárosi gymnasium igazgatójává nevezte ki; 1856-ban egyszersmind az ottani r. kath. egyház helyettes lelkészévé választották. 1878-ban alesperessé, 1882. kerületi főesperessé, majd tiszteletbeli kanonokká neveztetett ki. 1887-ben nyugdíjaztatván, a tudománynak szentelte idejét. A magyar nyelven kívül az örmény, latin, görög, német, olasz, franczia és rumén nyelvben is járatos volt. Meghalt 1891. nov. 28. Kolozsvárt.
Az Armeniában 1887-től 1891-ig megjelent műve: Örményország történelme.
Munkája: Mértani földrajz elemei iskolai használatra Maros-Vásárhely, 1848.
Mult és Jelen 1844. 21. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Közművelődés. Gyulafehérvár, 1891. 49. sz.
Vasárnapi Ujság 1891. 49. sz. (Nekr.)
Armenia 1892. 32. b, 65., 67., 115., 153. l. arczk. és gyászjelentés.