hirlapíró, szül. 1865-ben Rozsnyón, hol atyja M. József bőrgyártulajdonos volt. Középiskoláit Rozsnyón végezte s 1879-ben a még akkor fennálló kassai hadapród iskola növendéke volt, hol az iskolai év eltelte után, betegsége miatt kilépett. 1880-ban a vaskereskedési pályára lépett és tíz évig az ország nagyobb városaiban, utoljára Budapesten a Schopper J. G. vasnagykereskedő irodájában működött. Itt érték az 1889. véderői vita mozgalmas napjai; ekkor ott hagyta a kereskedelmi pályát és beállott egyes politikai napilapokhoz reporternek. 1890-ben a Vas- és Gépujság szerkesztőségébe lépett és itt az 1893. szünidejét arra használta fel, hogy többbek társaságában kirándulást tett a dobsinai jégbarlangba, hol meghonosította a nyári korcsolyázást; ennek átkutatása után az aggteleki cseppkő- és szomszédos sziliczei jégbarlangot vizsgálták meg, különösen az utóbbinak még ismeretlen részeit; mely kirándulást 1895. és 1897-ben ismételte s tapasztalatait képekkel közölte a Vasárnapi Ujságban és egyes napi lapokban. 1893. decz. 1-től 1896. jún. 15-ig a Magyarország napilapnak helyi tudósítója volt. 1894 óta állandó külmunkatársa a Vasárnapi Ujságnak. 1896. júliustól 1898. deczemberig a már megszünt Független Hircsarnok cz. katonai s egyéb közérdekű czikkeket közlő kőnyomatos lap szerkesztője volt, melynek révén több politikai napilapnak tudósítója volt. 1898. deczembertől ismét a Magyarországnál van alkalmazva mint helyi tudósító.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1894. Őszi hadgyakorlatok, 1895. Tündérvilág a jégen, Katonáink Plevjében, 1896. A mi magyar czigányaink, 1897. Az Uj-épület pusztulása, 1898. A városligeti jégről, Képek a krasznahorkai várból, 1899. Bem tábornok zenésze: Salamon János, Fejedelmi vadászatok Gömörben sat.); a Zene és Művészeti Lapokban (1896. Czinka Panna, Salamon János); a Rozsnyói Hiradóban (1898. A Rozsnyó és vidékebeli 1848-1849. honvédek élményei).
Munkája: Czigány zenészek Albuma. Bpest, 1896. (45 elhalt és 65 fővárosi és vidéki élő primás arczképével, életrajzával, 13 zenekari képpel és 280 segédzenész arczképével. Erzsébet királyné elfogadta könyvtára részére és a szerzőt egy gyémántos melltűvel, neve kezdő betűivel ellátva, jutalmazta meg.)
M. Könyvészet 1896 és önéletrajzi adatok.