tájképfestő, a m. tud. akadémia levelező tagja, szül. 1790. nov. Lőcsén (Szepesm.), hol atyja mérnök volt; tanulmányait szülővárosában és Pesten végezte; mérnöki oklevelet is nyert és a lublói kincstári uradalomnál mint díjnokot alkalmazták; később Esterházy László gróf egre érsek mérnöke lett. Ekkor kezdett aquarell képeket festeni. 1818-ban Pestre jött és az akkori kezdetleges rajziskolát látogatta. 1822-ben a bécsi művészeti akadémia tanítványa lett. 1827-ben elhagyta Bécset és Kismartonba költözött családjával; négy év mulva azonban visszatért az osztrák fővárosba s Geymüller bárónak festett magyarországi tájképeket, kinek támogatásával 1835-ben Rómába utazott. Onnét 1838. júl. 28. Pisába ment és 1843. májusban költözött Firenczébe. A toscanai nagyherczeg 1840-ben a firenczei akadémiához nevezte ki tanárnak; a m. tudom. akadémia ezen év szept. 5. választotta meg levelező tagjának. Később Campagnoban az Appeggi villában volt állandó lakása, hol 1860. nov. 18-19. éjjel meghalt.
Szana Tamás 1897-ben Firenczében M. unokájánál Markó Rinánál fölfedezte levelezését, mely franczia, német és olasz fogalmazványok, összesen kétszáz, legsürűbben levelezett Toldy Ferenczczel (ki unokatestvére volt), Ligeti Antallal és Kubinyi Ágostonnal németül; a levelek oly sürűn követik egymást, hogy gyűjteményük naplószámba vehető; ugyanoltt van a perspectiva törvényeiről írt német tanulmánya is. A m. tudom. akadémiában is vannak kéziratai.
Arczképe: kőnyomat Barabástól 1847. (a Pesti Divatlapban); mellszobra Gassertől (a m. n. múzeumban).
Pesti Divatlap 1847. 19. sz.
Divatcsarnok 1853. 16. sz. (Császár F.)
Ország Tükre 1862. 11. sz. arczk.
M. tudom. akadémiai Almanach 1863. 304. lap.
Vasárnapi Ujság 1864. 43. sz. arczk.
Fővárosi Lapok 1871. 40-44. sz. (Keleti Gusztáv).
Magyarország és a Nagyvilág 1880. 32. sz. arczk.
Tört. és rég. Értesítő. Temesvár, 1887. 125. l. (Ormós Zs.).
Nemzet 1887. 151., 152. sz.
Pallas Nagy Lexikona XII. 345. l. (Szana Tamás).
Alkotmány 1897. 212. sz. (Szana T.)
Szana Tamás, Markó Károly és a tájfestés. Bpest, 1899. (Magyar műtörténeti Monografiák II. arczk., szobra rajzával: hat heliogravure, autopia mell., kéziratmással és 22 szövegképpel).