bölcseleti és jogi doktor, nyug. egyetemi könyvtárőr, M. János lakatosmester és Fekete Terézia fia, előbbinek nagybátyja, szül. 1815. márcz. 3. Kecskeméten; atyját korán elvesztvén ő már tíz éves korában saját keresményére lőn utasítva, kisebb gyermekek tanításával és nevelésével fogalalkozván egész deákkorán keresztül és még később is), hol a gymnasium hat osztályát végezte, mire a bölcseleti s jogi tanfolyamot a pesti egyetemen 1838-ban befejezte s nyomban letette a bölcseleti s 1842-ben a jogi doktoratust, (a költséget az elsőnél tanára Horvát István, a másiknál a jogi kartól nyert ösztöndíjal fedezte); 1843-ban pedig köz- és váltóügyvédi oklevelet nyert; az ügyvédkedés azonban nem gyakorolt reá vonzerőt, ezért, midőn 1843-ban az ország öt különböző helyén kath. képzők állíttattak fel, a pesti képzőintézethez ment tanárnak és 1844. okt. 1-től ez intézetben működött egész addig, míg a Bach-korszak alatt 1856-ban hazafias viselkedése (nem akart német nyelven tanítani) s általában az intézet germanizálása ellen való állásfoglalása miatt elbocsátották. Márkli családi nevét 1848-ban változtatta Márkira. 1858-tól az egyetemi könyvtár első tisztje, 1871. ápr. 11-től másodőre volt. Népnevelési érdemeit tiszteletbeli tagsággal a követketkező tanítóegyletek jutalmazták meg: az alföldi (csongrádmegyei), aradvidéki, fehérmegyei, kalocsa-vidéki, nagykároly-vidéki, pesti és a székesfehérvári. 1887. máj. 1. nyugalomba vonult és 1888. júl. 4. Meghalt Budapesten a Tisztviselő-telepen levő házában. 1890-ben a tanítók a kerepesi temetőbe közadakozásból síremléket állítottak neki.
Szórejtvényeket közölt a Regélőben (1835), költeményeket a Hölgyfutárban (1850), a Családi Lapokban (1852. II. Külföldi madarak, 1853. Hazai mérges növények, 1855. költ. A fecske mint éji vendég, családi életkép); nevezetesebb czikkei a Pesti Naplóban (1851. 428., 429. sz. Néhány szó a kir. képezdék ügyében, különös tekintettel a pesti képezdére, 1855. könyvism., 1864. 3. sz. A Népnevelők Lapja ügyében); a Magyar Sajtóban (1856. 146. szám, A tanítóképző intézetekről Bajorországban 190. sz. Tanoda-ügy); a Tanodai Lapokban (1856. Iskolai nevelő tulajdonai, Utmutatás az elemi tanítói tökély minél magasb fokának elérésére, 1857. Mit lehet mondani s kérdezni valamely tárgyról); a budapesti II. kerületi reáliskola Programmjában (1857. Szóelemzés vagy szavaink egymásközti rokonsága, 1858. Dicsköltemény Albrecht főherczeg s neje Hildegard ő fenségeik tiszteletére, midőn a budai II. ker. reáltanodát meglátogatták); a Vasárnapi Ujságban (1859. A házi nevelés katekizmusa); a Sürgönyben (1864. 233. Virgil Aeneisze magyarul, 234. Könyvtár, könyvtári czímmutató és közművelődés, 260. Horátz levelei magyarul, 262. Pirókhoz 1-72 v., 263., 266-267. sz. Összehasonlítás ugyanily tárgyú magyar fordításokkal); az Isván bácsi Naptárában (1868. Németh Endre életrajza); a Reformban (1873. 276. könyvism.); a Honban (1874. 49. sz. könyvtár és könyvtárnok); Népnevelők Lapjában (1877. Egyleti mozgalmak a népnevelés terén, az 1777. neveléstanügyi rendszer Magyarországon s a kapcsolt részekben, 1878. Fölvilágosodás és erkölcs, Hibás magyarságok, 1879. A népnevelő egyleti és irodalmi működéséről, tekintettel a székesfehérvári kiállításra, Ábéczetan kapcsolatban az élettel, 1887. Hibás magyarságok); a Magyarország és Nagyvilágban (1866. Műfordítás és műfordítmány, 1875. 49. sz. Szabó István életr. arczk.); a Független Polgárban (1874-76); Paedagogiai Szemlében (1880. Emberhez egyedül méltó párbaj, Előítélet, érzékenykedés, tehetetlenség és párbaj, A magyar nyelvészet népiskoláinkban, 1881. A magyar nemzetiség népiskoláinkban, Államhatalom s a népnevelő egyletek szövetsége, A magyar faj kürtölt szaporátlansága, 1883. Vessző és akasztófa, Zsidó vagy nem zsidó: becsüljük meg egymást, 1884. Nyelvőri handabandák és vonal alatti jegyzetek, 1885. A család, mint növelde), a Közoktatásban (1884. Böngészetek a Nyelvőrból, Hibás magyarságok, Költői műalakok különösen a hatméretű, Birálat mely önmagával veszekedik, 1885. A magyar hatméretű vers, 1886. Hibás magyarságok).
Munkái:
1. Assertiones e scientiis juridicis ac politicis, quas in reg. scientiarum universitate Pestiensi pro consequendo juris u. doctoratus gradu publice propugandas suscepit 1842. Pestini.
2. Neveléstan, mely Szilassy János hasonló nevű munkájából szerkesztetett Márkli József által. U. ott, 1844. (Tanítóképzőkben és magántanintézetekben tankönyvül használták.)
3. Módszertan, vagyis útmutatás, miként kelljen a nyilvános ellemi tanításban czélszerűen eljárni. U. ott, 1844. (A bécsi Methodenbuch után).
4. Számvetés elemi tanítók használatára. U. ott, 1845.
5. Jobbágy-törvény a mesterképző intézetek számára. Buda, 1845. (Névtelenül).
6. Betű- és kis olvasó-könyv. Pest, 1847. (Eddigi munkáit is Márkli névvel írta).
7. Embertan. Ifjak használatára vezérfényül, ön s mások nevelésében. Ugyanott, 1851.
8. Terményleírás, vagyis a legnevezetesebb állatok, növények és ásványok rövid jellemző és világos leirása. U. ott, 1852.
9. Olvasástan. U. ott, 1852.
10. Népiskolák-könyve. U. ott, 1853. Öt rész (Zimmermann Jakabbal együtt. 5. kiadás. U. ott, 1873.)
11. Szívképző költemények. 5 könyvben. U. ott, 1853-55.
12. Üdvözletek, vagy 130 eredeti szózat s levél, új év, születés- és névnap s tanodai ünnepélyekre, vers- és folyóbeszédben. U. ott, 1859. (3. kiadás, német és francziával bővítve. U. ott, 1867).
13. A magyar költészet rövid ismertetése. U. ott, 1861. (425 költő és műveik rövid ismertetése.
14. Észjog elemei. Virozsil Antal latin munkája után. I. rész. U. ott, 1861.
15. Népnevelői állás. Köznevelői értekezés. U. ott, 1865.
16. Czimmutató a m. kir. egyetem s Pest város könyvtárainak magyar, német, latin és franczia nyelven irott jogi s államtani összes műveihez, Buda, 1865-69.
17. Virgil Éneisze. Hősköltemény XII. énekben; szó- és tárgyértelmezéssel s a tulajdonnevek betürendes magyarázatával ellátva. Bpest, 1873. (I. ének 1-345 vers és I., II. Ének. 1886. U. ott, Ism. Irodalmi Szemle 1879. 5. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1881., 738., 1883., 605. l.);
18. Könyvtári nefelejts vagy a budapesti m. kir. tudomány egyetem könyvtárának rövid ismertetése (1778-1874). U. ott, 1874.
19. Szak- és betürendes kalauz az összes magyar irodalom története- s könyvészetében. U. ott, 1878. (Ism. Irodalmi Szemle 8. sz. Hon 83., Főv. Lapok 80., P. Napló 83. esti k., Kelet Népe 102. sz.).
20. Könyvtáram és könyvtárrendezés. Arad, 1879.
21. Lukanus Pharsaliája. U. ott, 1882. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
22. Horátz levelei a költészettanról. Budapest, 1884. (Ism. Egyet. Philol. 896. l.)
Kéziratban: Czímmutató a budapesti egyetemi könyvtárnak e században megjelent összes műveihez; Magán- és nyilvánészjogi rövidlet, magántanulók, középiskolák és képzők használatára. A m. n. múzeum kézirati osztályában van: Kurzgefasste Geshcichte der ungarischen Sprache mit besonderer Rücksicht auf die Literatur der Zeit von 1700 bis 1858. Zum Gebrauche des höheren Klassen in den Obergymnasien und Oberrealschulen Ungarns mit deutscher Unterrichts-Sprache, 4rét 181 levél.
Szerkesztette a Népnevelők Lapját (kezdetben Néptanítók Közlönye cz.) 1862-63. és 1867-71-ben (nagyrészt maga írta; az előfizetők száma 500-ra emelkedett; a szerkesztést közbejött betegsége miatt hagyta abba, midőn a lapol a Népnevelők pesti egyletének engedte át); a Kis tükör cz. képes gyermek hetilapot 1871-72-ben, alapította s egy évi folyamát nagy részben ő írta; az Arany kürt cz. közművelődési képes hetilapot 1873-ban (csak 4 száma jelent meg).
Álneve: Lakatos Imre (a Kis Tükörben).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 312. l.
Iskolabarát 1867. arczk.
Kis Tükör 1867. 17. sz. arzck.
Dölle Ödön, Nevelészet története. Pest, 1871.
Független Polgár 1875. márczius 3.
Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 497. lap.
Molnár László,. A nevelés történelme. Bpest, 1876.
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron, A magyar népiskolai tanítás története. Budapest, 1881. 171., 207., 376., 401., 420. l.
M. Paedagogiai Szemle 1881. 97. lap. fénynyom. arczk. (Rill József), 1888. 246. l.
Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1886. 619. lap (Verédy Károly).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyv-Szemle 1887. 340. l.
1888: Nemzet 193. sz., P. Napló 190., Fővárosi Lapok 190., Vasárnapi Ujság 29. sz. (Nekr.). Kiszlingstein Könyvészete.
Bökényi Dániel, A magyar ábc-és olvasókönyvek történeti fejlődése. Máramaros-Sziget, 1891. 118. l.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 155. l.
Népnevelők Lapja 1898. 53. sz. arczk.