szent benedekrendi áldozópap, bölcseleti és theologiai doktor, egyetemi igazgató s tanár és a m. tudományos akadémia levelező tagja, szül. 1811. márcz. 29. Cserencsóczon (Zalam.); családi neve Markója volt; a gymnasiumot Szombathelyen és Kőszegen végezte. 1826. okt. 16. a szent Benedekrendbe lépett és 1834-ben a pesti egyetemen bölcseleti, (1837-ben pedig a bécsi egyetemen theologiai dokgori oklevelet nyert). Theologiai tanulmányait Pannonhalmán végezvén, 1835. márcz. 8. misés pappá szenteltetett fel. Visszakerülvén Pannonhalmára, 1837-46-ig a zsidó s görög nyelvet, a hermeneutikát s az exegesist tanította. 1846-ban pályázat útján elnyervén ezen tudományok tanszékét az egyetemen, Pestre költözött. 1850-ben a magyarországi érsekek és püspök értekezletére meghivatott és a jegyzői tiszttel bizatot meg. Midőn Scitovszky János bibornok-érsek a szentszék által megbizatott, hogy a magyarországi szerzetesrendek, ősrégi szabályszerű fegyelmét helyreállítsa, titkárul, 1852-ben M. vette maga mellé, ki e nehéz hivatalt hat évig viselte. 1856-tól a pestkerületi nyugalomba vonult papok lelki igazgatója, 1857-58-ban a theologiai tanulmányok igazgatója lett. 1859-ben az egyetem rectorának választatott. Erélyesen küzdött a mellett, hogy a német tannyelv helyett ismét engedtessék meg hazai nyelvünk, tannyelvi használata. Ő felsége arany koronás érdemkereszttel tisztelte meg. A magyar tudományos akadémia 1860. október 9. választotta tagjai sorába, de mielőtt székét elfoglalhatta volna, 1861. jún. 2. Pesten meghalt.
Czikkei a Religióban (1848. I. A hittani oktatás rendezéséről, 1850. I. «1850.» Lehet-e nem katholikusoknak más elvök a sz. írás értelmezésében mint a katholikusoknak? 1851. I. Betekintés némely mult századi tervekbe. Szabad tanórák szent Pál leveleiből, 1858. I. A magyar szentírás javításáról, 1854. I. Uros, pannonhegyi apát 1206-1244., 1885. I. Igaz-e, hogy az utóbbi evangelisták az előbbiekből sokat átírtak? 1856. II. Mit keresünk Mária Czellben? 1857. II. Sok a mi sok).
Munkái:
1. Bucsúvers, melyet ft. Horváth Pál tihanyi apát urat, Pannonia hegyéről, hol 12 esztendeig viselé a sz. Benedek rendje kormányát, saját apátságába késéré a pannonhegyi szerzetes nevendékség 1830. Győr.
2. Hitkételyek Pest, 1849. (Horváth díjjal jutalmaztatott).
3. Szent szakaszok, melyek a anyaszent egyház köz isten-tiszteletén olvastatnak. U. ott, 1854.
4. Szent evangeliumok, leczkék és epistolák a katholikus egyházi évnek minden vasár- és ünnepnapjánra. Üdvözítpnk szenvedéstörténetével és egy függelékkel. Bécs, 1856.
5. Introductio in sacros libros novi testamenti. In usum auditorum scripta. Budae, 1856-57. Két kötet. (Tankönyvül felvétetett Rómában a Collegium de propaganda fideiben, Ungvárt, Kalocsány sat. 2. kiadást javította és bővítette Vurdics Ignácz. Győr, 1877.)
6. Scriptores facultatis theologicae qui ad c. r. scientiarum universitatem Pestiensem ab eius origine, anno 1636, ad annum 1858. operabantur. Pestini, 1859.
7. Codex graecus quatuor evangeliorum e bibliotheca universitatis Pestinensis cum interpraetatione Hungarica editus. Ugyanott, 1860.
Kézirati munkái: Interpretatio littararum apostolicarum, quibus Pius IX. s. m. immaculatam B. M. V. conceptionem dogmatice definivit (egyházi használatra felvétetett); Manuscripta biblica, (Exeg. in evang. s. Joannis, Matthaei, Marci, actus apostolorum, apocalypsin, 4rét 259 lap (a pannonhalmi könyvtárban); Oratio, qua aug. Austriae imperatoris Ferdinandi I. Hungariae ... regis apostolici gloriosum natalem die 19. Apr. 1836. in instituto sublimiori ad s. Augustinum homagiali devotione et gratissimi animi sensu celebravit, 4rét 33 lap (ugyanott); Acta benedictinorum Montis Pannoniae anno 1841 et 1842, ívrét kötet.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 311. l.
Religio 1861. II. 1-4. sz. (Kruesz Krizoszton).
Sürgöny 1861. 126. sz. (Nekr.)
M. tudom. Akadémiai Almanach 1863. 310. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 1874. 95. l.
Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 284. l.
Petrik Bibliogr. I. 426., II. 676., III. 484. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 344. l. és gyászjelentés.