bölcseleti doktor, ev. ref. lelkész, M. Ferencz ev. ref. lelkész és Mátyus Terézia fia, szül.1848. márcz. 5-én Csenger-Ujfaluban (Szatmármegye); tanult a debreczeni evang. ref. collegiumban; azután 1873-74. a baseli, 1875-1876. a hallei s 1876. máj.-szept. az edinburgi egyetemeket látogatta. Onnét hazajövén, debreczeni tanár, majd lelkész F.-Gyarmaton, Harsányban és 1893 óta Okányban (Biharm.).
Czikkei a M. Prot. Egyházi és Iskolai Figyelmezőben (1873. Egy pár szó a theologiai tanulmánykedv hanyatlása felett, Hagenbach után, 1874. Müller György a nagy philantrop Brisztolban, Hagenbach K. R. 1875. Bauer és a tübingai iskola); a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1886. Terjed-e a nazarenus és minő gyógyírt alkalmazzunk e ragály ellenében); a Prot. Szemlében (1900. A reformatiónak az erdélyi rómán népre való hatásáról, Popescu és Boiu műve után).
Munkái:
1. Thomas Carlyle und senie Philosophie. Jena, 1876. (Doktori dissertatio).
2. Zwingli Ulrich élete és reformátori működése. Születésének negyeszázados emlékére. Bpest, 1884.
3. Keresztyénség és világműveltség. Debreczen, 1899.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.