Marikovszky Márton (nagy-toronyai),
orvosdoktor, megyei főorvos, szül. 1728. okt. 17. Rozsnyón (Gömörm.) (atyja M. Márton zemplénmegyei származású volt, anyja Sztruhár Anna); a gymnasiumi és bölcseleti tanulmányokat különféle helyeken végezte, azután Szászországban, különösen Wittenbergában a mathesis és orvosi tanulmányokban képezte ki magát; később Halléba és Erlangenbe ment át. 1756-ban orvosi czímet és rangot nyert. Ezután bejárta Hollandiát, Belgiumot, Angol-, Franczia- és Németország tudományos intézeteit. 1757-ben tért vissza hazájába s 1758-ban az ág. ev. vallásról a róm. kath. vallásra tért át és ugyanazon évben Pozsonyban az irgalmas rendűeknél nyert orvosi alkalmazást. Innét Váczra ment és Forgách Pál püspök udvari orvosa lett; ennek halála után Zemplénmegye s 1768-ban Szerémmegye nevezte ki rendes orvosává. 1769. saját kérelmére Szatmármegyébe tétetett át. Szatmárból egészségének helyreállítása végett Pestre ment, hol 1772. végén aszkórságban meghalt.
A vichnyei fürdő ásványvizéről írt értekezése megjelent Cranz munkájában: Gesundbrunnen der österr. Monarchie. Wien, 1777.
Munkái:
1. De discussione el medicamentis discutientibus in genere, dissertatio inaug. medica ... Erlangae, 1755.
2. Ephemerides Syrmienses, seu observationes physico-medicae constitutionum anniversariarum I. comitatus Syrmiensis, vicinarumque partium ... ab ineunte vere an. 1763. methodo Hippocratico-Sydenhamiana practica, huicque superstructa theoretica demonstrativa concinnatae partes duae. Vindobonae, 1767.
3. A néphez való tudosítás, miképen kelljen a maga egészségére vigyázni. Mostan hazánk állapotjához alkalmaztatva Tissot M. P. után magyar nyelvre fordíttatott. Nagy-Károly, 1772.
Weszprémi, Succincta Medicorum Biographia III. 243. lap.
Horányi, Memoria II. 550. l.
Barholomaeides, Comitatus Gömör. 412. l. és Memoriae Ungarorum 260. l.
Katona, Historia Critica XXXIX. 976. l.
Kölesy és Melczer, Magyar Plutarkus. Pest, 1816. II. 168. l.
Danielik, Magyar Irók II. 189. l.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 319. lap.
Szinnyei Könyvészete.
Uj M. Athenás 569. l.
Petrik Bibliogr.