Marikovszky György (nagy-toronyai),
orvosdoktor, megyei főorvos, M. Jónás és Slosser Ráhel fia, szül. 1771. okt. 24. Rozsnyón (Gömörm.), iskoláit Sajó-Gömörben, Lőcsén, a felső gymnasiumot Pozsonyban végezte; itt Szábel természettanár és Lumniczer István híres füvész, kiknek különös kedveltje volt, buzdítólag hatottak reá; elhunyt nagybátyja M. Márton fényes életpályája által serkentve, a bécsi egyetemen kitünő sikerrel végezte az orvosi szaktudományokat, egyszersmind az összes természettani és astronomiai előadásokat is hallgatta s 1797-ben orvosdoktori oklevelet nyert. Tanárai által kitüntetve és pártfogolva több állomási ajánlatot kapott, így Spanyol- és Oroszországba is; de ő 1798-ban szülővárosát Rozsnyót választá jövendő tudományos működése szinhelyéül. Itt alkalma volt az akkor uralkodott várhas- és hagymáz-járványok sikeres gyógyításában magát kitüntetni. Ő volt Gömörmegyében az első orvos, ki a himlő-oltást életbe léptette s értekezései által terjeszteni is igyekezett. A jénai ásványtani társulat 1804. máj. 15. oklevelével tagjává nevezte. 1806-ban Gömör-Kis-Hont megye rendes főorvosává választatván, lakását Rimaszombat városába, később Pillmann első megyei főorvos leköszönése után ismét Rozsnyóra tette át. Nem csupán 5-6 megyére kiterjedő orvosi gyakorlatát, s mint megyei főorvos és táblabiró, hivatalos ügyeit végezte kitünően, hanem kedvelt tanulmányait, a föld- és ásványtant is folytatta. Meghalt 1832. decz. 21. Rozsnyón.
Czikkei a Zeischrift von und für Ungernben (I. 1802. Beyträge zur Geschichte der Schutzpocken in Rosenau); a Patriot. Wochenblatt für Ungarnban (1804. Nachricht über den Honighandel in Rosenau, Kurze Nachricht über die Natur- und Kunstprodukte des löbl. Gömörer Komitates); írt a salzburgi orvos-sebészi ujságba és a Hufeland-Journalba.
Munkái:
1. A t. n. Gömör- és Kis-Hont törvényesen egyesült vármegyék rendeinek mély tisztelettel ajánlott a tehén- vagy mentőhimlőnek kiterjesztését tárgyazó a szüléknek, nevelőknek, egyházi és világi előljáróknak szivekre kötött buzgó kérése. Lőcse, 1804.
2. Physische und analytische Beschreibung aller Mineralquellen des löbl. gömörer und Klein-Honther Komitats. U. ott, 1814. Táblázattal.
3. A tehén- vagy mentő himlő oltásnak kiterjesztését tárgyazó szavai ... U. ott, 1814. (Tótul. U. ott, 1814.)
4. A nagyrőczei orvosvizeknek elbontásáról, orvosi erejéről és hasznairól. Rozsnyó, 1829.
Kéziratban: A halálos sérelmek megvizsgálásáról; Rozsnyó orvos-topographiai leírása; Gömörmegye föld- és ásványtani leírásához jegyzetek.
Arczképe: kőnyomat Rohn és Grundtól Pesten 1866. (Hunfalvy János munkájában).
Bartholomaeides, Comitatus Gömör 411. l.
Gömör- és Kishont-vármegyének leírása. Szerk. Hunfalvy János. Pest, 1867. 192. l. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr. II. 675. IV. 64. l.