Máriássy Sándor (márkusfalvi),
theol. doktor, szepesi nagy prépost, M. Miklós és Penteházy Éva fia, szül. 1689-ben Márkusfalván (Szepesm.); 1705-ben Nagyszombatban bölcseleti baccalaureus, 1707. nov. 8. ugyanott az egri egyházmegye részéről a papnevelő növendéke lett. A theologiát Rómában tanulta. Visszatérvén árokszállási plébános lett. 1716-1745-ben mint egri kanonok működött, később egervári prépost és tinnini czímzetes püspök lett, míg végre 1750-ben a szepesi nagypréposti méltóságra emeltetett; az esztergomi érseknek a szepesi kerületben lelkiekben helyettese volt. Meghalt 1755. ápr. 19. Szepeshelyt.
Munkája: Microscopium pseudo-Isaiae, e tertio coelo infausto casu lapsum, et obsoletis quibusdam oculariis conflatum. Sed a quodam rom. cath. sacerdote una cum oculariis excussum et confractum; ne posthac rudioribus, imo etiam semidoctis ex musca faciat elephantem et dominis acatholicis in Hungaria pro rubro ovo paschali oblatum anno 1724. Tyrnaviae.
Katona, Historica Critica XXXIX. 976. l.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 309., 314. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 317. l.