Máriássy János (márkus- és batizfalvi báró),
nyug. altábornagy, förendházi tag; M. János és Görgey Zsuzsa fia, szül. 1822. jún. 23. Iglón (Szepesm.); a bölcseleti tanulmányokat 1840-ben Egerben végezte, azután a 60. gyalogezredben hadapród lett; 1842. májusban a magyar testőrségbe vétetett fel. 1847. máj. a 2. számú gyalogezredbe helyeztetett át, hol ugyanezen hóban főhadnagy lett. Mindjárt a testőrségből való kilépése után hosszabb külföldi utazást tett. Az 1848. első tíz honvédszázlóalj felállítása alkalmával jún. 24. átlépett a nemzeti hadseregbe és a 2. sz. honvéd-zászlóaljnál százados lett. Tisza-Földvárnál annyira kitüntette magát, hogy III. oszt. katonai érdemrendet nyert és szept. 1. őrnyagyi ranggal az önkéntes csapatok szervezésével bizatott meg, egyszersmind vezére lett a tiszántúli önkénteseknek. E minőségben az aradi tábor vezérévé neveztetett ki. Mint ilyennek alkalma nyilt magát ismételten kitüntetni. 1848. nov. mint alezredes a Görgey hadtestéhez vezényeltetett, harczolt Kápolnánál és Buda ostrománál. 1849. máj. ezredessé nevezték ki; mint hadosztály-parancsnok harczolt az egerfarmosi és pétervásári csatákban; júl. 11. a komáromi, aug. 2. a debreczeni csatában, aug. 10. Uj-Arad előtt. A világosi fegyverletétel után az aradi várba szállították és 18 évi várfogságra ítélték; hét évet Olmützben töltött és 1856-ban kegyelmet nyert. 1861-ben az iglói kerület megválasztotta országgyűlési képviselővé; 1867-ben megyei főpénztárnok lett. 1869-ben a honvédség felállításakor ezredessé és a kassai kerület parancsnokává neveztetett ki; 1871. vezérőrnagy, 1879-ben altábornagy lett és mint ilyen lépett 1887-ben nyugalomba, mely alkalommal a II. oszt. vaskoronarendet kapta. (Már 1876-ba kapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885-ben pedig valóságos belső titkos tanácsos és a főrendiház tagja lett). 1888. decz. 9. magyar báróságot nyert. Az egyházpolitikai törvényekkel szemben merev ellenzéki magatartást tanusított. 1896-ban mint néppárt képviselőjelölt Münnich Auréllal szemben kisebbségben maradt. A főrendiházban a mentelmi bizottság tagja.
Naplójából eddig csak töredékek jelentek meg, így a Honban (1867. 265. sz. A debreczeni csata 1849. aug. 2.), a Pesti Naplóban (1893. máj. 21. Budavár bevételéről való részlet); czikkei a Ludovica Akadémia Közlönyében (A honvédség szervezésére vonatkozó czikkeken kívül, 1884. A népfelkelésről, A népfelkelés szervezéséről); országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
M. Hirlap 1849. 19. sz. (Haditörv. itélet).
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 311., 317. l.
Honvéd 1869. 24. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1869. 28. sz. arczk.
Honvédtörzstisztek Albuma. Pest, 1870. 39. lap, arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 160. l.
Ludovika Akademia Közlönye 1899. 668. l.