Mariásy Béla (markus- és batizfalvi),
birtokos és volt országgyűlési képviselő, M. Zsigmond és négyesi Szepesy Mária fia, szül. 1824. okt. 23. Berzétén (Gömörm.); tanulmányait otthon végezte, a bölcseletet és a jogot Pesten hallgatta s Pozsonyban jurátuskodott. Már 1843-ban részt vett a közügyekben. 1844-ben beutazta Angol- és Francziaországot. 1848-ban nemzetőri kapitány volt és részt vett a budaméri csatában. 1855-ben lakását Pestmegyébe tette át. 1861-ben a nagyabonyi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének és ő a határozati párthoz csatlakozott. 1864. márcz. elfogatott és az Almásy-féle mozgalomban való részvéttel vádoltatott; mivel azonban részességét bebizonyítani nem tudták, száz napi fogság után szabadon bocsátották. Tevékeny részt vett Pest-vármegye közügyeiben egész a 70-es évek végeig. 1869-ben a nagy-abonyi kerületben, 1872-ben a szász sebesiben választották meg képviselőnek; ezen év máj. végén egy kirándulás alkalmával, lovai elragadták, kocsija feldőlt és jobb karja szétzúzódott melyet le kellett vágni; ezentúl balkezével írt. 1875-ben a politikától végkép visszalépett, mire Győrbe, majd Sárvárra vonult és egész munkásságát a történetírásnak szentelte. Meghalt 1897. okt. elején Zsadányban (Abaúj-Tornam.).
A Jövő cz. szélsőbaloldali lapnak 1862-63-ban lapvezér volt; czikkeket írt a Honba (1864. 287., 290. sz. Magyar földbirtok és idegen tőke, 1865. 20. és köv. sz. Anyagi helyzetünk sat.) és a Magyar Ujságba (1867. 117. sat. sz. Megye, 1868.).
Munkái:
1. Helyzetünk. Pest, 1868. (Magyarország pénzügyi helyzetéről).
2. Mariásy Béla követi jelentése. Ugyanott, 1872.
3. Pénzügyeinkről. Bpest, 1874.
4. Zsidókérdés és uzsora. U. ott, 1884.
5. A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. U. ott, 1884. és Győr, 1887-93. Tizennyolcz kötet.
6. Magyarország közjoga. Győr, 1893.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869-75.) vannak.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 310. lap.
Igazmondó 1872. 22. szám.
Figyelő IX. 1889. 199. lap.
Petrik Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1887., 1890-1894., 1896.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 334. l.
Hazánk 1897. 245. sz.
Vasárnapi Ujság 1897. 42. sz. (Nekr.) és önéletrajzi adatok.