bölcseleti és orvos- (sebész és szemész) doktor, egyetemi tanár, a magyar tudom. akadémia rendes és tiszteleti tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1816. márcz. 5. Pesten, hol gymnasiumi tanulmányait befejezte, mire a pesti és bécsi egyetemen bölcseleti, természettudományi és orvos-sebészeti hallgató volt. 1838-ban Pesten bölcseleti doktorrá, 1840-ben orvosdoktorrá s 1841-ben Bécsben sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. Ezután néhány évig a bécsi közkórházban volt alkalmazva segédorvosi minőségben. Megeröltető s folytonos tanulása megtörte szervezetét és hazajött. Alig nehány hónapi pihenés után Schordann tanár mellett mint anatomiai tanársegéd dolgozott hét évig. A szabadságharcz alatt mint honvédorvos igyekezett hazája ügyét előmozdítani. 1851-ben a pesti egyetemen a szövettanból magántanári képesítést nyert és sebészhallgatóknak mint helyettes tanár az előkészítő természettudományokból előadásokat tartott. Majd másfél évig az orvostanhallgatóknak az élettant adta elő. 1858-ban Bécsbe ment és itt különösen az izomrostok élettanát tanulmányozta. A bécsi kormány ekkor a bécsi, majd a krakói és gráczi egyetemre akarta tanárnak kinevezni, ő azonban e kinevezéseket nem fogadta el, hanem visszajött hazájába s 1860-ban a m. orvosok és természetvizsgálók neki ítélte oda a 100 aranyas jutalmat irdalmi munkásságáért és szeptember 28-án kinevezték a kolozsvári orvos-sebészeti tanintézethez az elméleti orvostudományok rendes tanárává. A m. tudom. akadémia azon év okt. 9. levelező tagjának (1870. máj. 25. lett rendes és 1891. máj. 8. tiszteleti tag). 1862. júl. 13. a pesti egyetemen az állattan és összehasonlító boncztan rendes, 1863-ban pedig az orvosi karon a szövettan rendkívüli tanára lett. (Az egyetem száz éves fennállása évében választotta meg rectorának.) M. tudásának bővítésére és tapasztalatainak kiegészítése végett beutazta egész Európát és Afrika éjszak-nyugati részét is; 1871-ben egy tudós társasággal utazást tett az éjszaki tengeren. Mindenütt a tudományos intézeteket, könyvtárakat látogatta, tudósokkal érintkezett, tanult, kisérletezett és dolgozott, mindig önállóan, minden egyes munkájában újabb és újabb fölfedezéssel gazdagítva a tudományt. Orvosegyetemünkön úttörő munkákat végzett. A tudományos állattannak, az összehasonlító boncztannak ő volt a megalapítója, ő szervezte állattani múzeumunkat, a mely ma a külföld bármelyikéjével kiállja a versenyt. Érdemeiért a király 1880. a Lipótrend lovagkeresztesévém nevezte ki. A budapesti országos tanárvizsgáló bizottság tagja, az országos közegészségügyi tanács rendkívüli, a budapesti kir. orvosegylet rendes, az orvosi könyvkiadó-társulat és az országos közegészségügyi egyesület alapító tagja; a kir. m. természettudomnyi társulat alapító, tiszteleti és választmányi tagja s annak volt alelnöke; a British Association for Advancement of Sciences külső tagja, a bécsi cs. kir. Zoologisch-botanische Gesellschaft és a párisi Société zoologique de France rendes tagja, az erdély-részi közművelődési egyesületnek, valamint a Kárpát-egyesületnek rendes tagja, a budapesti tudomány- és műegyetemi olvasókör alapító tagja; a budapesti egyetem bölcseleti és orvosi karának félszázados díszokleveles doktora. 1890. jún. 24. félszázaddal előbb orvosdoktorrá történt felavattatása emlékeül 500 frtból álló alapítványt tett, melynek kamatai minden 2. évben felváltva a leíró boncztanból és az összehasonlító boncztan köréből, az orvosi és bölcseleti kar által kitűzendő pályamunkák jutalmazására fordítandók. Meghalt 1896. szept. 5. puszta-szent-lőrinczi (Pestm.) birtokán. A m. tudom. akadémiában 1898. márcz. 28. Entz Géza tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1851. Bericht über die anatomischen-physiologischen Untersuchungen an den zwei im Jänner 1851. in Pest hingerichteten 1852. Extrauterinschwangerschaft, 1853. Über Graviditos extrauterina, 1855-56. Histologische Briefe); a Pester Postban (1853. 203. stb. sz. Briefe aus Spanien); a bécsi Sitzungsberichte der Mathem.-Naturw. Classe d. k. Akademie der Wissenshcaftenben (1859. Resultate neuer Untersuchungen über die Entwickelung der Muskelfasern, 1860. Über die Muskelfasern der Mollusken, két tábl.); a Moleschott, Untersuch. zur Naturlehre d. Menschen u. Thiere (Giessen, 1859. VI. Neue Untersuchungen über die Entwickelung der Muskelfasern); a M. Tud. Akadémia Évkönyveiben (1861. A puhányok izomrostjairól. Adalékok az izomszövet összehasonlító alkat és fejldőstanához, egy tábl.); a Gyógyászatban (1861. Élettani és kórtani tanulmányok az izomszövetről, 1862. Az állattan jelen állapotáról, fontosságáról és hasznáról. Tanári megnyitó beszéd); a M. Tudom. Akadémia Math. és Term. Közleményében (1864. Ázalagtani adatok és Pest-Buda ázalag-faunájának rövid rendszeres átnézete); a P. Naplóban (1864. 104., 105. sz. Egy buzavetéseket hazánkban pusztító igen kártékony légyfaj, Cecidomya destructor Say); a M. Világban és a Pester Lloydban (1866. 58. sz. Nyilatkozat a dr. Bakody fonalócz ügyében); a Gazdasági Lapokban (1870. 33. Néhány gabonapusztító rovarról: Rhizotrogus solstitialis, Anisoplia agricola, Cephus pygmaeus); a Temészettudományi Közlönyben (1894. Pótfüzet XXIX. Sir. R. Owen élete és működése, arczk.); a Millenniumi Emlékkönyvben (1896. A budapesti egyetem zoologiai és összehasonlító boncztani intézete).
Munkái:
1. Morbi lethales in clinico medico Pestiensi. Annis scholasticis 1838. et 1839. Pestini, 1840.
2. Neue Untersuchungen über die Entwickelung, das Wachsthum die Neubildung und den feineren Bau der Muskelfasern. Wien, 1861. (Öt táblával. Különny. a bécsi Denkschriftenből, kivonatban megjelent minden nagyobb külföldi folyóiratban.)
3. Über die Endung der Nerven in der quergestreiften Muskelsubstanz. Pest, 1861. Két táblázattal.
4. A puhányok izomrostjairól. Adalék az izomszövet összehasonlító alkat- és fejlődéstanához. U. ott, 1861. Egy táblával. (A m. tudom. akadémia Évkönyvei X. 4.)
5. Az izomidegek végződéseiről. Akadémiai székfoglaló. U. ott, 1862. (A m. tudom. akadémia Évkönyvei X. 9. Németül. U. ott, 1862. Két tábla rajzzal.)
6. A tudományos állattan kézikönyve. I. kötet. Általános állattan és összehasonlító boncztan. 1. rész. U. ott, 1867. 202 eredeti fametszettel. (Több nem jelent meg).
7. Darwin és az állatvilág. U. ott 1869. Három képes táblával és fametszetekkel.
8. A magyar gyógyszerkönyv. (Pharmacop. Hungarica). Pest, 1871. (Az állattani tárgyaknak magyar és latin nyelven való kidolgozása. Az országos közegészségügyi tanács megbizásából).
9. Összehasonlító boncztani készítmények a bécsi világkiállítás magyarországi tanügyi osztályában. Bpest, 1873. (Németül. U. ott, 1873.)
10. Darwin Károly, A fajok eredete ... ford. Dapsy László revideálta és előszóval ellátta ... U. ott, 1873-74. Két kötet.
11. Testimonials in favour of dr. Morrison Watson, candidate for the chair of anatomy in the Owen's college. Manchester. Edinburgh, 1874.
12. Testimonials in favour of. prof. dr. I. Bell Pettigrew. U. ott, 1874.
13. A Torontálmegyében mutatkozott sáskákról. Caloptenus italicus és Pachytilus migratorius. Bpest, 1874. (Jelentés a m. kir. földműv.-, ipar- és kereskedelmi miniszteriumhoz.)
14. A rozskalászokat Csikszékben pusztító téheles röpüekről. Malachius aeneus. U. ott, 1874. (Jelentés ...)
15. A buzavetésekben talált Cecidomia destructor és Chlorops taeniopus nevű kártékony légyfajról. U. ott, 1875. (Jelentés ...)
16. A phylloxera-gyanús szőlővesszőkről s az ezeken talált levélbolhákról (Psylla), levéltetvekről (Aphis) és növényi atkákról. U. ott, 1875. (Jelentés ...)
17. A Tortrix Pilleriana-féle lepkének szőlőpusztító álczáiról. U. ott, 1875. (Jelentés ...)
18. A burgonya növényt (Solanum tuberosum) Fehérmegyében károsító Lytta erythrocephala-féle bogárról. U. ott, 1875. (Jelentés ...)
19. Szatmár és Fehérmegyékben a zabföldeket pusztító sáskafajról. (Coloptenus italicus) és egy kártékony bogárról (Anomala metallica). U. ott, 1875. (Jelentés ...)
20. Zombor város határán mutatkozott kártékony szöcskéről. (Locusta caudata). Ugyanott, 1875. (Jelentés ...)
21. Emlékbeszéd Agassiz Lajos m. t. akadémiai külső tag fölött. U. ott, 1875. (Értekezések a term. tud. köréből V. 10. az Orvosi Hetilapban is 1874. 46-50. sz.).
22. Állatrendszertani táblázatok. U. ott 1876.
23. Budapest és környéke állattani tekintetben. U. ott, 1879. (Különny. a Budapest és környéke. Termész. orvosi és közművl leírása 295-433. l.)
24. A felső Fehérmegyében talált szőlővenyigén és levelen pusztító rovarokról (Rhynchites betuleti). U. ott, 1878. (Jelentés ...)
25. Uj denevérfajok leírása a budapesti és magyarországi faunában. Felolvasta a m. orvosok és természetvizsgálók XX. nagygyűlésén 1879. aug. 29. U. ott, 1880. (Különny. a Munkálatokból).
26. Az egyetem hivatása és jelentősége a nemzet cultur-életében és az egyetemi tanítás és tanulás feltételei. Rectori megnyitó beszéd 1879. szept. 1. U. ott, 1880.
27. Az egyetem multja és jelene. Ünnepi beszéd a budapesti m. kir. tudományegyetem száz éves jubileuma alkalmával. Jegyzetekkel. U. ott, 1880.
28. Egy év az egyetem történetéből. Rectori leköszönő beszéd. U. ott, 1880.
29. Testimonials in favour of prof. dr. John Chiene. Edinburgh, 1880.
30. Az állatország rendszeres osztályozása a főbb csoportok rövid jellegzéseivel. Az összehasonlító boncztan és fejlődéstan alapján. Bpest, 1883.
31. Az állatország redszeres osztályozása. U. ott, 1883. Mathem. és Term. Értesítő. I. 8., 9. Ism. Országos Tanáregylet Közlönye. Németül. Ugyanott, 1883. Angolul. London, 1884.)
32. Az állatország rendszeres osztályozása különös tekintettel az ujabb állattani rendszerekre. Székfoglaló. Bpest, 1884. Egy tábl. (Értekezések a term. tud. kör. XIII. 9.)
33. Emlékbeszéd Charl. Rob. Darwin felett. U. ott, 1884. arczk.
34. Darwin, Az ember származása és az ivari kiválás cz. munkájának magyar fordítását az eredetivel összehasonlította és Darwin életrajzát írta hozzá. U. ott, 1884. Két kötet.
35. A zoologia és az orvosi tudományok. U. ott, 1892. (Különny. a Természettud. Társulat Emlékkönyvéből).
36. Emlékbeszéd sir Richard Owen felett. U. ott, 1894. (Emlékbeszédek VIII. 6. Arczk. és irodalmi kimutatással).
37. Adatok az ausztráliai Cetatodus pontosabb ismeretéhez. Önálló vizsgálatok alapján. U. ott, 1894. (Akad. Mathem. és Term. Értesítő XII. 6. Németül a Berichtében. U. ott, 1894.)
Kéziratban vannak: Adatok a két légzetű halak pontosabb morphologiai és biologiai ismeretéhez; A magyarországi denevérek monographiája; A magyarországi édesvizi szivacsok monographiája; A tudományos állattan kézikönyve I., II.
Levele Wenczel Gusztávhoz, Bpest, 1879. nov. 25. (a m. n. múzeumban).
Arczképe: kőnyomat a Hajnal cz. emlékkönyvben. Olajfestmény Zilzer Antaltól, tanártársai és tanítványai adományaiból a bölcsészeti kar üléstermében.
Ország Tükre 1865. 14. sz. arczk.
Hajnal, Album. Pest, 1867. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1879. 36. szám, arczk., 1885. arczk., 1892. 8. szám, arczk., 1896. 37. szám, arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1880. 19. arczk.
Ország-Világ 1880. arczk., 1885. 49. sz. arczk., 1896. 37. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Maizner János, A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata. Kolozsvár, 1890. 38., 39., 68. l.
Budapester Hygien. Zeitung 1893. 21. szám.
M. Könyvészet 1894.
Hőgyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 1896. 727., 859. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 320. l. (Daday Jenő).
Budapesti Hirlap 1896. 245. sz.
Entz Géza, Emlékbeszéd Margó Tivadar t. tagról. Budapest, 1898. (Emlékbeszédek IX. 6.
Paget J., Biogr. Lexikon hervorrag. Aerzte. Berlin, 1901. 1094. h. és gyászjelentés.