állami képzőintézeti igazgató, szül. 1854. márcz. 9. Cserencsóczon (Zalam.); szülei 1857-ben Muraköz-Szent-Mártonba költöztek (hol M. atyja 50. évi működését 1898-ban fejezte be). M. a gymnasiumot Nagy-Kanizsán, a tanítóképzőt Csurgón, a polgári iskolai tanítóképzőt Budapesten, a zenetanári tanfolyamot magánúton végezte. Iskolai tanulmányait végezve, megszerezte a képesítést az elemi (1874), a polgári iskolai tanítóságra (1875) és a zenetanárságra (1879). Működését mint községi tanító 1873-ban Csáktornyán kezdette, hol 1879-ben állami képzőintézeti tanár és 1890-ben igazgató lett. 1880 óta különösen a Muraköz magyarsága érdekében fejtett ki dicséretes munkálkodást. A muraközi nép nyelvén írt tankönyveivel és lapjaival kiszorította a délszláv irodalmi illir nyelvet és utat tört a magyar nyelv megismertetésének. Majhon családi nevét 1878-ban változtatta Margitaira. Csáktornyán 1874-ben zenekart szervezett, melynek 1880-ig karmestere volt; a kir. törvényszék fogházába a rabokat oktatta (1873-74); résztvett a kisdedóvó alapításában; 1874-84-ig a polgári egyletnek titkára volt; résztvett a jótékony nőegylet megalapításában, melynek 1876-1884-ig ügyvezető titkára volt. Lapjában jelenleg a Csáktornyán felállítandó Zrinyi-szoborra gyűjt.
Czikkei a Harmoniában (1882. Az ének-zene mint paedagogiai anyag), a Nemzetben (1882. Muraköz iskolái és a horvátok), a Magyar Tanítóképzőben (1887. Tanítóképezdéink és a magyar nyelv tanítása, 1890., 1891. A tanítói érettségi vizsgálatok, Egyről-másról, A gyakorlati kiképeztetés, 1895. A gyakorlati tantárgyak és az évzáróvizsgálatok, 1892. A horvát-szlavon tanítók iskolája, 1893. A zágrábi tanszerkiállításon, A tanítóképző mint nevelőintézet, Indítványok a tanítónövendékek nevelése érdekében, 1894. A tanítónövendékek nevelése); a Néptanítók Lapjában (1891. Horvát-szlavon népoktatás, 1894. A kötelező kirándulásokról, 1896. A horvát tanítók otthona, Módszertani megjegyzések a magyar írás és olvasás tanításához a nem magyar tannyelvű iskolában, 1897. A magyar nyelvtanításról nem magyar ajkú népiskoláinkban, 1899. Nem magyar ajkú iskoláink és a magyar nyelv); a Muraközben (1891. A dunántuli közművelődési egylet); az Ethnographiában (1892. Muraközi horvát népdalok) sat.
Munkái:
1. Horvát nyelvtan. Tankönyvül és magánhasználatra. Nagy-Kanizsa, 1881-84. Két rész. (I. Bevezetés. Főmondat, bővített mondat. II. Rendszeres nyelvtan. 2. kiadás. U. ott, 1895.)
2. Muraközi horvát olvasókönyv. U. ott, 1882-84. Két rész.
3. A szombathelyi magyar póttanfolyamokról és még valami a magyarosításról. Nagy-Kanizsa 1882.
4. Magyar gyermekdalok a nem magyar ajkú iskolák számára. U. ott, 1884.
5. Muraközi magyar olvasókönyv. (Groó-Margitai). U. ott, 1884. és 1896.
6. Dobre knjige. U. ott, 1885. Jó könyv a muraközi nép számára).
7. Mali katekizmuš. U. ott, 1885. (Muraközi horvát kis káté).
8. Veliki katekismuš. U. ott, 1886. (Muraközi hovát nagy káté).
9. Biblička pověztnica. U. ott, 1886. (Muraközi horvát biblia).
10. Rövid zsebszótár. Segédkönyv a horvát és magyar nyelv megtanulására. U. ott, 1887-1889. Két rész. (I. Magyar-horvát rész, II. Horvát-magyar rész).
11. Vezérkönyv a magyar írás és olvasás tanításához a horvát és vendajkú iskolákban. Budapest, 1896.
12. A csánytornyai m. kir. állami tanítóképző-intézet története és jelen állapotának ismertetése. Nagy-Kanizsa, 1896.
13. Magyar ABC és olvasókönyv a muraközi népiskolák számára. Bpest, 1896. Két kötet; újabb kiadása 1898. U. ott. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1897.).
14. Magyar ABC vend. U. ott, 1896.
15. Értekezések a tanügy köréből. U. ott, 1898.
16. Gyermekdalok a népiskolák számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium. Bpest, 1898.
Szerkeszti 1894 óta a Muraköz-Medjimurje cz. magyar és horvát szövegű hetilapot és a Medjimurski Kolendart (Muraközi Naptárt a nép számára) 1892 óta.
Néptanítók Lapja 1883. 794., 1890. 793. l.
M. Könyvészet 1887., 1889., 1895-96., 1898.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 155. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 319. l. (Kiss Áron), XVIII. 221. l.
Corvina 1900. 33. sz.
Margitai József 1873-1898. (Kézirat gyanánt).