bölcseleti doktor, egyetemi tanár, szül. 1849. márcz. 17. Zágrábban; egyetemi tanulmányait Bécsben és Párisban végezte. 1870-ben a bajai állami tanitóképzőben a vidéki szláv nyelvek rendes tanára lett; 1871-től a bajai kir. főgymnasiumban a magyar irodalom tanára volt; 1875-be a budapesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet kapott; 1884-ben a koronás arany érdemkeresztet nyerte. 1885. a zombori gymnasium igazgatója (hol a bács-bodrogmegyei történelmi társulat titkára volt), 1891. a budapesti horvát internátus igazgatója, 1895-ben a budapesti egyetemen a horvát nyelv és irodalom rendkívüli tanára lett. 1899. szept. 11. kinevezték az egyetem rendes tanárává. A budapesti Pázmány-egyesület elnöke.
A Bajai Közlöny munkatársa volt. Czikkei a bajai r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1873. Az ellenállás és rombolás ösztöne, 1875. A házi és iskolai nevelés); a M. Nyelvőrben (1878. Latin-magyar közmondások); a zombori áll. főgymnasium Értesítőjében (1880. Eposzok tervrajzai, 1881. Hősi eposzok meséi. Gerusalemme liberata. Lusiadas. Zrinyiász. Zalán futása); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1882. könyismertetés); a Pesti Hirlapban (1885. 236. szám, A szerb congressus előtt); a Katholikus Szemlében (1893. könyvismertetés, 1896. Délszláv népballadák, 1897. Pethő Gergely és Rátkay György); Századokban (1898. Kukuljevics horvát archivuma, Zrinyi a költő eddig ismeretlen levelei); az Ethnographiában (1898. A dalmát tengerpart: Primorje népszokásai, 1899. Hovárt népszokások és babonák Belovár-Kőrösmegyében és Károlyváros vidékén; 1898 óta közli a horvát történelmi repertoriumot); a Budapesti Szemlében (1898. beszély horvátból ford.); Nyelvtudományi Közleményekben (1899. A magyar közmondások és szólások rostája); a M. Államban (1901. 25. sz. Kötelességek a katholikus irodalommal szemben, a Pázmány-egyesület küldöttségéhez 1900. decz. 25. beszéde) sat.
Munkái:
1. Párhuzam Vörösmarty és Arany mint aposköltők között. Baja, 1875.
2. Lucanus Pharsaliája. U. ott, 1876.
3. Bácskai közmondások és szólásmódok. U. ott, 1877.
4. Középtanodai segédkönyv. Hősi eposok meséi. Zombor, 1881.
5. Emlékbeszéd Deák Ferencz felett. U. ott, 1881. (2. kiadás).
6. Három év után. Beszélyek és hirlapi czikkek. U. ott, 1884.
7. Zrinyi Miklós a költő. Tanulmány. Bpest, 1893. (Különnyomat a Katholikus Szemléből. Ism. M. Szemle 39. sz., Fővárosi Lapok 256. sz.)
8. Pater Lukács a sólyom, Slavonia felszabadítója. U. ott, 1894. (Különny. a Kath. Szemléből).
9. Florilegium proverbiorum universae latinitatis. Proverbia, proverbioles, sententiae gnomaeque classicae, mediae et infimae latinitatis. U. ott, 1895. (Ism. Egyetértés 308. sz.)
10. Csengics-Szmail aga halála. Mazsuranics Iván eposza, horvátból ford. U. ott, 1896. (Olcsó Könyvtár 362. sz. Különny. a Budapesti Szemléből.)
11. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. U. ott, 1896. (A m. tudom. akadémia és a Kisfaludy-társaság támogatásával. Ism. Egyetértés 135. sz., P. Napló 157. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1897. 588. l., M. Nyelvőr, M. Kritika 1899. 7. sz.)
12. Márk királyfi (Kraljevics Márkó. Délszláv népballadák a XIV. és XV. századból. U. ott, 1896. (A Szent-István-Társulat tudom. és irod. osztályának felolvasó üléseiből 17.)
13. Emlékbeszéd Szabó István magyar hellenista fölött. Írta és rozsnyói emlékszobra leleplezése alkalmával 1897. okt. 24. elmondta. U. ott, 1897. (Szent-István-Társulat tudom. és irod. osztályának felolvasó üléseiből 26.)
14. Zrinyi Péter és Frangepán Katalin. U. ott, 1897. (Különny. a Kath. Szemléből.)
15. A rigómezei ütközet. Szerb népdal a XIV. századból. Ford. U. ott, 1899.
16. Horvát-magyar és magyar-horvát zsebszótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. U. ott, 1899.
17. Horvát történelmi repertórium. Ugyanott, 1899.
18. Roskadozó kastélyok. Beszély Leskovár Jánkó után horvátból ford. U. ott, 1900. (Olcsó Könyvtár 1153-1156. Különny. a Budapesti Szemléből.)
19. Magyar tudományosság. U. ott, 1901. (Czikksorozat. Különny. a M. Szemléből.)
Szerkesztette a Bács-Bodrogmegyei történelmi társulat Évkönyve I. évfolyamát Zomborban 1885-ben.
Néptanítók Lapja 1870. 793. lap.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1895-1897., 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 314., XVIII. 314. l.
M. Állam 1901. 117. sz.