Kezdőlap

Marczibányi Antal (puchói és csókai),

cs. kir. kamarás, volt főispán és a m. tudom. akadémia igazgató tagja, M. Imre kir. tanácsos, alispán és Huszár Anna fia, szül. 1793. máj. 28. Puchón (Trencsénm.); 1812-ben Trencsénmegye szolgabirája, 1816-24-ig főszolgabirája, 1824. főadószedő, az 1825., 1830. és 1832-36. országgyűléseken Trencsénmegye országgyűlési követe volt. Mindig a haladás, a szabadelvűség pártjához tartozott; megyéjében ő lett a párt vezérévé és neki sikerült megtörni az akkori főispánnak Illésházynak a conservativismussal sok tekintetben párosult önkényét és zsarnokoskodását. 1836-ban a megye alispánja s 1839-ben ismét követe volt; ugyanezen országgyűlésen a határszéli országos választmány egyik tagjaként működött. 1841-ben Árvamegye főispáni helytartója, 1845. Trencsénmegye főispánja lett. 1847-ben a conservativ mozgalmak alkalmával Pesten a szabadelvűség ellen szövetkezett 400 előkelő magyar családdal szemben ő volt az egyedüli, a ki e szövetkezést és annak iránya ellen felszólalt, kikelt és egyedül különvált valamennyi rangtársától. Főispáni tisztében 1848-ban a magyar kormány is megerősített s az 1849. események befejeztéig viselte e méltóságot. Hosszú ideig Pozsonyban volt internálva s minden czímétől megfosztatott; végre 50,000 forint pénzbirsággal válthatta meg szabadságát. Ezután ő is visszavonult a politikai küzdőtérről és különösen jótékony intézkedéseinek szentelte életét. A m. tudom. akadémia 1863. jan. 14. választotta igazgató tanácsába; ezen akadémiának 1869-78-ig 49,400 koronát adományozott. Meghalt 1863. ja. 13. Pesten és vele a család kihalt.

Czikkeket írt különösen a 40-es években a szabadelvű politikai lapokba; országgyűlési beszédei a hirlapokban és országgyűlési Naplókban vannak.

Levele Fáy Andráshoz, Nemes-Kocsócz, 1842. febr. 12. (a m. n. múzeumban).

Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 297., 299. l.

Akadémiai Értesítő 1869. 35., 1872. 37. lap.

1872: Budapesti Közlöny 11., Hon 11., Vasárnapi Ujság 3. sz. arczk., Hazánk és a Külföld 4. sz. arczk., Magyarország és a Nagyvilág 3. sz. arczk. és gyászjelentés.