ev. ref. lelkész, szül. 1832. szept. 18. Gyönkön (Tolnam.), hol atyja M. József ügyvéd volt; közéiskoláit szülőhelyén, Sopronban és Pápán végezte, honnét 1848-ban a honvédek közé lépett és mint gróf Károlyi-huszár végig harczolta a szabadságharczot. Turánál az oroszokkal folyt lovascsatában lándzsa szurást kapott, a szegedi ütközetben pedig a lovát kilőtték alóla és a Walmoden vasasok keményen megvagdalták, de megszabadult. Az 50-es években folytatta megszakított tanulását Debreczenben, Kecskeméten és Bécsben. Hazajövetele után segédlelkész lett Karancson (Baranyam.), majd három évig tanár a kunszent-miklósi gymnasiumban, azután a gyönki magyar-német egyesült egyházban szolgált 1860-65-ig, midőn a nagy-székelyi (Tolnam.) ev. ref. lelkész-tanítói állást elfoglalta, hol jelenleg is működik. Megyéje fiatalabb éveiben megválasztotta a megyebizottság tagjai közé 12 évre, később megbízta 14 község árvapénzének beszedésével, a mit százhuszonháromezer forint beszolgáltatásával teljesített.
Czikke a Házi Kincstárban (1861. 10. sz. A protestantismus keserves évtizede Magyarországban 1670-80.); írt többször a Ballagi-féle Prot. Egyházi és Iskolai Lapba és jelenleg a Tolnavármegye cz. lapnak munkatársa; ebben többke közt czikke (1899. Adalékok nemzetünk őstörténelméhez részben bibliai alapon).
Munkái:
1. A jezsuiták jellemzése, tekintettel az államhozi viszonyukra. Pest, 1873.
2. Óhajtandó-e, hogy a protestáns tanintézeteink az államnak átadassanak? Veszprém, 1874.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.