megyei esküdt Szatmármegyében 1792-ben; mint birtokos Csengerben élt; esküdt volt még 1804-ben is.
Munkája: Magyar Sunád, avagy I. Béla királynak nevetlen író-deákja, kit ősi édes emlékezet oszlopául az ő hét fő magyar vezérekről írt deák historiájából magyarba öltöztetve előállított tekintetes nemes Szatmár vármegye egy legkisebb hites tagja M. M. I. Debreczen, 1799. (Az előszó Csengerben kelt 1792-be).
Perecsényi Nagy László még néhány munkáját említi: Phoenix Redivivus, Maxima Gravaminis, Magyar Diogyén és Magyar Kornelius cz., ezek azonban valószinűen kéziratban maradtak.
Nagy László (perecsényi), Lantolag az az Oda ... Mándy István úr, t. n. Szatmár vármegye esküttjéhez ... 1808.
Katona, Historia Critica XLI. 611. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.