orvosdoktor, szül. 1812. decz. Pesten, mint vagyonos izraelita szülők fia; a pesti elemi iskolában és a piaristák gymnasiumában tanult. A bölcselet hallgatására Bécsbe ment, de csakhamar visszatért Pestre, hol bölcseleti s theologiai tanulmányait befejezte. A mathametikai tanulmányok végett ismét Bécsbe távozott, hol Ettingshausen volt a tanára, a csillagászatot Littrowtól hallgatta. 1835-ben visszatért Pestre, hol 1836-ban orvosdoktori oklevelet nyert és azon év őszén ismereteinek gyarapítása végett Párisba utazott, hol különösen a mikroskopiai tanulmányoknak adta magát és állandóan letelepedett. Tudományos híre csakhamar elterjedt és keresett orvos lett. 1845-ben a párisi orvosi kar megbízta őt több anatomiai präparatum készítésével és 1846-ban a Collège de Franceban megkezdte előadásait a mikroskopi anatomiából, ennek alkalmazásával a physiologiára és a boncztanra, melyért a közoktatási minisztertől elismerő oklevelet nyert. Ezen évben nyerte a becsületrend lovagkeresztjét. 1862-től a párisi orvosi klinikán nyilvános előadásokat kezdett az emberi hangszervek betegségeiről. 1860-ban az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése alkalmával meglátogatta szülővárosát. Több külföldi tudós társaság tagja volt. Meghalt 1881. júl. 5. Párisban 68 éves korában.
A franczia Academie des sciences-ban 1837. febr. 20. tartott felolvasást: Sur les moyens de decouvrir le pus dans le sang, fölvette az akadémia évkönyvébe.
Munkái:
1. Sanguis respectu physiologico. Dissertatio inaug. medico-physiologica. Pestini, 1836.
2. Anatomie mircroscopique. Paris, 1838-58. Két ívrét kötet 42 tábla rajzzal.
3. Traité pratique du mikroscope ... suivi de Recherches sur l'organisation de animaux infusoires par D. C. G. Ehrenberg. U. ott, 1839. (Németből ford.)
4. Memoires d'Anatomie pathologique. 1-e Momoire: Analyse des travaux concernants la structure intime des productions pathologiques. 2-e Memoire: Sur les Rapports qui existent entre le sang, le pus, le mucus et l'épiderme. U. ott, 1840.
5. Recherche medico-legale sur e sang. U. ott, 1842.
6. Manuel d'Anatomie génerale appluqié à la physiologie et la pathologie. U. ott, 1843. Öt tábla rajzzal. (A franczia közoktatási miniszter 1844. szept. 3. fölvette az Écoles préparatoires de Médicine-ben tankönyvül. A franczia akadémiától 1858-ban koszorúzott pályamű.)
7. Traité d'Anatomie microscopique. U. ott, 1847. (Ezen munkát a franczia akadémia 1850. márcz. 4. az első jutalomra érdemesítette.)
8. Mémoires concernant la pathologie et la thérapeutique des organes de la respiration. 1-e Partie: Anatomie pathologique et la phthisie tuberculeuse. 1-e Livraison. U. ott, 1855. (Több nem jelent meg.)
9. Traité pratiques de maladies de larynx et de pharynx. U. ott, 1872. Szinezett tábla rajzokkal.
1846-ban kiadott egy havi folyóiratot: Archives d'Anatomie générale et de physiologie cz.
Jüdische Athenaeum. Leipzig, 1851. 129. l.
Hölgyfutár 1860. 122. sz.
Beth-El. Pesth, 1862. IV. 31. l. (Reich Ignácz.)
Wiener Zeitung 1862. Abendblatt 117., 118. sz.
Fremdenblatt. Wien, 1864. 72. sz.
Rupp, Beszéd 158. l.
Szinnyei Könyvészete.
Allg. Deutsche Biographie XX. 178. l. és gyászjelentés.