bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1866-ban Pesten; tanulmányait a kolozsvári és párisi egyetemeken végezte. 1892 óta képesített tanára a magyar és franczia nyelvnek és irodalomtörténetnek; tagja s volt titkára az erdélyi irodalmi társaságnak. Kolozsvárt két évig tanárkodott, azután tanulmányútra ment. Beutazta Olaszországot, a nyugatot és járt keleten. 1893-tól Párisban élt. 1897-ben kinevezték az V. kerületi főreáliskolához tanárnak. Királyi engedélylyel bírja a franczia akadémiai tisztséget és az azzal járó pálma-rendi jelvényt.
A magyar hirlapokba 1886 óta dolgozik, ír a párisi lapokba is, a Gil Blas (1895.) kis elbeszélést közölt tőle. Elbeszélései, regényei mellett sűrűn ír társadalmi, művészeti és könyvkritikai czikkeket, fordít regényeket és szindarabokat. 1892 óta tárczaíró, belső munkatársa és párisi levelezője volt a Pesti Naplónak.
Czikkei közül a Képes Családi Lapokban (1891. rajz), a Pesti Naplóban (1893. 360. sz. Maupassant ingóságai, 1895. 117., 120. Az idei salonok, 142. Alphonse Daudetnál, 205. Művészeink a Szalonban), az Életben (1894. Anarchista festők), a Budapesti Hirlapban (1897. 141. Két magyar művész: Mednyánszky László és Somssich József, 218. Munkácsy freskói, 1898. 158. Munkácsy ingóságainak árverése, 1899. 186. Magyar művészek külföldön, 281. Francillon, 338. A nemzeti salon téli kiállítása, 1901. 107. Giovanni Segantini, 112. Egy amerikai művészről, Bertlett Pálról, sat.), az Ország-Világban (1899.), az Athenaeumban (1900. Az Aphrodité ábrázolás a görög művészet kezdetén és fénykorában); írt még a Magántisztviselők Lapjába, a Család és Iskolába, a M. Bazárba sat.
Munkái:
1. Pipacsok. (Elbeszélések). Kolozsvár, 1890. (Ism. Főv. Lapok 1889. 273., Ország-Világ 45. sz.)
2. Vörösmarty drámái. U. ott, 1891.
3. Tanulmányfejek. Bpest, 1890. (Ism. M. Hirlap 99., Hét 15. sz., Élet I. 341. l., Nagyváradi Hirlap 100. sz.)
4. A gyáva. Regény. Pataki László eredeti rajzaival. U. ott, 1893. (Könyves Kálmán Regénytáa 12.)
5. Vergődés. Regény. U. ott, 1895. (Athenaeum Olvasótára II. 24. Ism. Nemzet 94., M. Geniusz 3., M. Hirlap 6., Élet 26., 44. sz.)
6. Az utolsó. Regény. U. ott, 1895. Három kötet. (Athenaeum Olvasó-Tára L. Előbb a Pesti Naplóban. Ism. Nemzeti Ujság 314., Pesti Napló 39., Ország-Világ 42., Hét 47. sz. Otthon I. 171. l., a Nemzet 1896. 7., M. Szemle 10. sz. 2. kiadás. U. ott, 1900. Ism. M. Kritika III. 13., Pol. Hetiszemle 1900. 23.)
7. Tavaszi románcz. Írta Catulle Mendès, ford. U. ott, 1895. (Athenaeum Olvasó-Tára LI.)
8. A Nilus országában. Fiatal barátjainak. U. ott, 1897. Rajzokkal. (Filléres Könyvtár 26-28.)
9. Munkácsy Mihály élete és munkái. 24 műmelléklettel és 110 képpel, vázlattal. U. ott, 1898. (Ism. Vasárnapi Ujság 51. sz., M. Kritika 7. sz.)
10. Judith könyve. Elbeszélések. U. ott, 1900. (Ism. Vasárnapi Ujság 5. sz.)
11. Félemberek. Színmű három felv. U. ott, 1900. (Először adták a budapesti nemzeti szinházban jan. 5. Ism. Nemzet, Magyarország, Egyetértés, M. Hirlap és Budapesti Hirlap 5. sz.)
12. Az ordító tanyán és más elbeszélések. U. ott, 1901. (Ism. Budapesti Szemle CV., Budapesti Hirlap 19. sz.)
13. Az a szamár Domokos, meg a másik. Regény. U. ott, 1901. (Ism. Budapesti Hirlap 62., Vasárn. Ujság 6. sz.)
M. Könyvészet 1869., 1891., 1893-97., 1899..
Erdélyi írók és művészek Almanachja. Kolozsvár, 1892. arczk.
M. Hirlap 1892. 345. sz. (Kézirata).
Magyar írók és művészek. Bpest, 1894. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 255., XVIII. 216. l.
Ország-Világ 1899. 763., 767. l. arczk.
Corvina 1901. 3. sz.