theologiai doktor, kanonok és tanár, szül. 1829. aug. 26. Szakolczán (Nyitram.); a gymnasiumot itt, azután mint az Emericanum növendéke Pozsonyban, a bölcseletet 1846-tól Nagyszombatban, a theologiát Bécsben végezte. Fölszenteltetett 1852. szept. 7. Káplán vol Selmeczbányán. 1856-ban a sz. Ágostonról nevezett bécsi felsőbb papnevelő-intézetbe került, a hol a hittudományok doktorává avattatott. 1858. szept. 27. a Pazmaneum tanulmányi felügyelője, majd tanár a Therezianumban, 1882 végén pápai kamarás s aligazgató, 1885-ben pozsonyi, 1888. febr. 12. esztergomi kanonok, 1889. decz. 20. zsámbéki cz. prépost és 1892. nov. 5. sasvári főesperes lett.
1864-ben megalapította az Erkölcsösen Mulattató Könyvtárt (tót nyelven), 1866-ban pedig a Gazdasági és Iparkönyvtárt (tót és német nyelven), az elsőből hat kötet, az utóbbiból 3 füzet jelent meg. Irt ezen kívül több czikket is, így az Ungarische Nachrichten cz. politikai lapba (publicistikai czikkek), a Cyrill a Methodba (1850-51.) és több lapba. Tót költeménye van a Concordia Slovansky Letopisban (Buda, 1858.)
Munkái:
1. Die wahre Rechtscontinuität in der ungarische Frage. Wien, 1864. (Névtelenül két kiadásban. Válasz a Zágrábban 1863-ban megjelent: Rechtscontinuität ... cz. politikai röpiratra.)
2. Historia sacra antiqui Testamenti cum introductione in ejusdem Testamenti libros sacros. Strigonii, 1890.
Álnevei: Dusarov és Slanický.
Slovnik naučny. Prága, 1859. V. 65. lap. (Rieger).
Vlček, Jaroslav, Dejiny Literatúry Slovenskej. Turócz-Szt-Márton, 1890. 195., 223. l.
M. Sion 1890. 260. l.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 314. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 515. l.