főmérnök, M. János és Hommeister Hermin polgári szülők fia, szül. 1853. máj. 22. Esztergomban; a gymnasiumot szülővárosában végezve, 1871-ben Zürichbe ment a műegyetemre; ott 1876. márcz. 25. mérnöki oklevelet nyert, melyet ápr. 18. honosítottak. A mindszent-apátfalvi és más ármentesítő társulatoknál foglalkozott mint napidijas mérnök; így lett vizi-mérnök. 1878. jan. 8. az állam szolgálatába lépett és 12 évig volt mérnökgyakornok 350 frt fizetéssel, két évig segédmérnök. Szolgálatát kezdette mint államépítészeti hivatalnok Sátoralja-Ujhelyben, 1881-ben folyammérnök lett Szegeden. 1884. jún. 4. főmérnöknek nevezték ki; 1886. közepén pedig országos középítészeti felügyelővé léptették elő s 1889-ben a tiszai műszaki osztály főnöke lett. 1890 derekán az államszolgálatból kilépett és szept. óta a torontáli ármentesítő társulat főmérnöke.
Czikkei a Nemzetben (1883. máj. 23. Az ármentesítési költségek legigazságosabb felosztásáról); a M. Mérnök és Építész-Egylet Közlönyében (1884-től; 1889. Néhány szó a töltéseknek árvíz elleni védelméről, hét szövegábrával, 1891. Válasz az előbbi 1890. évi czikkre tett megjegyzésre, 1895. Az ecsedi láp ármentesítése); a M. Mérnök és Építész-Egylet Heti Értesítőjében és aGazdasági Mérnökben (1884. Hogyan siettessük a Tisza alsó átmetszéseinek kiképződését?).
Munkái:
1. A Torontálmegye belvízrendezéséről készített tervezet ismertetése. Bpest, 1884. Öt tábla rajzzal.
2. Az Alföld közlekedési viszonyairól. U. ott, 1888.
3. A Tisza szabályozásáról. U. ott, 1890. Három táblával.
4. Újítás a vízszabályozás terén. U. ott, 1898.
5. A telefon és a villamos csengő berendezésének, gondozásának és jókarban tartásának népszerű ismertetése. Szeged, 1900. (Az 1-4. sz. munkák különnyomatok a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyéből).
M. Könyvészet 1900. és önéletrajzi adatok.