szinész, M. István kereskedő és Szikszay Julianna nemes szülők fia, szül. 1854. okt. 9. Debreczenben; iskoláit Rozsnyón és Debreczenben végezte. Az egy éves önkéntesség leszolgálása után szinész lett és 1877-ben Budapesten a népszinháznál lépett fel; sokat tanult itt öt év alatt és a vidék kiváló jellemkomikusa lett. Játszott Pécsett, Kecskeméten, Kolozsvárt, Kassán, Szegeden, Aradon és Budapesten. Igazgató volt 1886-ban az utóbbi helyen, majd Szegeden háromszor és most ismét Budapesten. Mint katona tartalékos honvédhadnagy. Beutazta Németországot, meglátogatta Párist.
Czikkei az Aradi Közlönyben (1887. 38. sz. Hogy tanultam szerepeimet, 39. sz. Mikor Coquelin nekem játszott); írt még a M. Salonba és a szegedi hirlapokba.
Munkái:
1. Egy vőlegény az ajtó előtt. Monolog. Írták Eug. Leclerc és René d'Alisy. Ford. Budapest, év n. Rozsnyai Károly Monolog-Könyvtára 10.).
2. Lenni és nem lenni. Monolog. Irták Bridier és E. Philippi. Ford. U. ott, év n. (Rozsnyai Károly Monolog-Könyvtára 11.).
3. A szókimondó asszonysg. Írta Sardou V., ford. Fáy J. Bélával. U. ott, év n. (Fővárosi szinházak Műsora 62.).
Még vagy 40 szindarabot fordított a vidéki szinpadok számára; többek közt a Tosca, Több mint királynő, Három feleség czíműeket. Írt egy eredeti szinművet is, a Gyea Annát.
Aradi Közlöny 1887. 42. és önéletrajzi adatok.