Makaj Sándor (makói és gelei),
kir. tanácsos, törvényszéki elnök, szül. 1806. ápr. 14. Lugoson (Krassóm.); a gymnasiumot Temesvárt, a lyceumot Szegeden, a jogot Nagyváradon végezte 1826-ban; egy évig a megyén praktizált. 1827-ben Pesten Jakabffy Simon mellett az országgyűlés alatt patvarista 1828. a kir. táblánál gyakornok, 1829. censurált s hazament; a megyénél másod-, majd első aljegyző, 1835. főjegyző, 1836-ban mint követ Pozsonyba ment, barátságra lépett Kossuthtal és Széchenyivel; a kerületi s országgyűléseknek egyik legtevékenyebb tagja; nevezetes részt vett Széchenyivel a lánczhid- és más bizottságokban. 1845-ben II. alispán és 1847-ben ismét országgyűlési követ lett. 1849-ben I. alispán, az maradt 1849. aug. 29-ig, mikor állásáról lemondott és Törökországba menekült. Viddinben a legnagyobb nélkülözések közt élt, majd visszajött, mire Pestre internálták, honnét 1850. ápr. tért haza. Ekkor Bogsánban ügyvédi irodát nyitott, melyet 1851-ben Lugosra tett át és mint ügyvéd 1868-ig működött; ekkor újra alispánnak választották és e tisztet viselte 1872-ig, mikor törvényszéki elnök lett. Később nyugalomba vonult. A közművelődési egyletek megtéremtésében szülővárosában nagy része volt és azokat anyagilag is gyámolította. Meghalt 1890. nov. 23. Lugoson.
Országgyűlési beszédeit a Naplók és politikai lapok közölték.
Krassó-Szörényi Lapok 1890. 48. sz.