költő és hirlapíró, szül. 1870. nov. 17. Makón (Csanádm.), hol édes atyja zsidó pap volt; őt is papnak szánták, a miért is szigorú vallásos nevelésben részesült. Iskoláit szülővárosában, majd Budapesten a zsidó seminariumban végezte, mint nevelő tartván fenn magát. Érettségi után négy évig hallgatta a theologiát, ugyanakkor az egyetemen a bölcseleti szak hallgatója volt. Pályáját azonban megszakította s 1892-ben a Pesti Napló szerkesztőségének kötelékébe lépett, melynek 1894-ig belső munkatársa volt (tárczákat és irodalmi birálatokat írt), azután 1897-ig a Fővárosi Lapoké; 1897-1900-ig A Hét helyettes szerkesztője volt; ezen lapnak megalakulása óta mai napig rendes dolgozótársa. Szinházak számára 1792 óta dolgozik; azoknak a daraboknak a száma, a melyek az ő fordításában, illetve átdolgozásában kerültek színre, meghaladja a százat. 1896-tól 1901-ig alig volt német, franczia vagy angol operette, a melynek verseit nem ő fordította. A Petőfi-Társaság 1898-ban rendes tagjává választotta, székfoglalóul: Az én koszorúm cz. költeményét olvasta fel. 1900. szept. 1. óta a nemzeti szinház drámabiráló bizottságának jegyzője.
Az említett lapokon kívül költeményei s czikkei jelentek meg a Makói Hirlapban, az Egyenlőségben, Kakas Mártonban, az Ország-Világban (1894-től), M. Salonban, a M. Zsidó Szemlében sat.
Munkái:
1. Vallásos énekek. Bpest, 1890. (Még iskolaéveiben írta. Ism. Vasárnapi Ujság 4. sz., Budapesti Szemle 1893. sat.)
2. Zsidó költők. Műfordítások Salamon Ibn Gabirol, Juda Halévi, Sámuel Hánágid, Mózes Ibn Ezra, Charizi, Manuello verseiből XI-XIV. század. U. ott, 1892. (A középkori zsidó költők verseiből. 2. kiadás. U. ott, 1895. Ism. 1892. M. Zsidó Szemle, Budapesti Hirlap 130., P. Napló 78., Egyetértés 52., Kath. Egyházi Közlöny, Bud. Szemle 70., 88. k. Ország-Világ 1895. 46. sz., A Hét 48. sz. sat.)
3. Énekek éneke. Lyrai történet 8 képben. A bibliai eredetit szabadon feldolgozta. Köves Izsó rajzaival. U. ott, 1893. (2. kiadás. U. ott, 1895. Ism. Nemzet 1893. 21. sz., Vasárnapi Ujság 3. sz., A Hét 1892., 1895. 48., Ország-Világ 46. sz. sat.)
4. Margit. U. ott, 1895. (Költemények. Ism. Ország-Világ 46. szám, Budapesti Szemle 88., M. Szemle, Ország-Világ 46., A Hét 48. sz.).
5. Szőke Katalin. Dr. rege három felv. Irta Voss Richard, ford. ... U. ott, 1898. (Fővárosi szinházak Műsora VI.)
6. Jafet tizenkét felesége. Énekes bohózat három felv. Ford. U. ott, 1898. (Népszinház ujdonsága.)
7. Kaland. Dramolet két szakaszben. U. ott, 1897. (Szécsi Ferenczczel. A vigszinházban először 1897. jan. 7.)
8. Utazás egy apa körül. Operette öt felv. (Le papa de Fran(ine). Operette öt felv. Írták Cottens és Gavault. Ford. Fái Béla és ... U. ott, 1898.
9. Az aranyasszony. Irták Schönthan és Koppel-Elfeld. Magyar szinre átültette. U. ott, 1898. (Versben. Fővárosi szinházak műsora 36. A Nemzeti szinházban 1900. szept. 1. került szinre.)
10. A talizmán. Dr. rege négy felv. Írta Fulda Lajos, ford. ... U. ott, 1898. (Versben. Fővárosi szinházak műsora 4., 5.).
11. A vis-à-vis. Monolog. U. ott, 1898. (Monologok gyűjteménye 4.)
12. Garasos kisasszony. Ford. ... s Reiner Ferencz. U. ott, 1899. (Magyar Szinház.)
13. Robinzonok, vígj. egy felv. U. ott, 1899. (Fővárosi szinházak műsora 53. A M. Szinházban ápr. 8.).
14. Szecesszio. Monolog. U. ott, 1899. (Monologok gyűjteménye 72.).
15. A görög rabszolga, operette, szövegét ford. U. ott, 1899.
16. Tudós professor Hatvani, verses vígj. három felv. előjátékkal. U. ott, 1900. (A vígszinházban febr. 20.).
17. Ujabb költeményei 1896-98. U. ott, 1899. (Ism. 1898: Budapesti Napló 342., M. Hirlap 342., P. Lloyd 308., Egyetértés 349., Nemzet 1899. 164., M. Kritika 22., A Hét 2., Budap. Hirlap 42. sz.).
18. Poétasors. Költemények. U. ott, 1901. (Ism. Budap. Szemle sat.).
A nemzeti szinház számára forditotta le Sudermann Morituri-jának első és harmadik szakaszát, a Teját és A férfit; versbe szedte és szinre alkalmazta Calderon de la Barca: Két szék közt a pad alá cz. vígjátékát. Talmi herczegnő, operette három felv. (Konti József- és Kövessy Alberttel. A népszinházban 1898. febr. 4.); A komédiások, operette három felv., ford., zenéjét szerzette Louis Varney (először a népszinházban 1898. szept. 30.); A királyné apródja, vígj. egy felv. (Heltai Jenővel; megjelent a Hétben 1899. a vígszinházban máj. 26.); fordított még operetteket (Gésák, Sulamith) a fővárosi szinházak számára. El Párisba! Bohózat hat szakaszban (Heltai Jenővel. Magyar szinházban 1900. máj. 16.); Vörösmarty, dr. költemény, a nemzeti szinház igazgatóságának megbizásából (megjelent A Hétben 1900.). Monologiai, párjelenetei, paródiái és apróbb szinművei: Izé kisasszony, A szerenád, Oh azok a klubok, A bölcső IV. felvonása, A hét kövér esztendő, Pajtások, A troubadour frakban, Műkedvelők sat. (a szépirodalmi lapokban.)
M. Könyvészet 1892., 1895-96., 1898.
Pallas Nagy Lexikona XII. 223., XVIII. 213. l.
Ország-Világ 1896. 13. sz. arczk., 1898. 7. sz. arczk., 1899. 67. sz. arczk.
Corvina 1900. 34. sz. és önéletrajzi adatok.