kir. itélőtáblai biró, M. Lajos földbirtokos és megyei főpénztárnok és ó-gyallai Szabó Jozéfa fia, szül. 1850. febr. 9. Egerben (Hevesm.); atyja 1859-ben meghalt, ekkor anyjával (ki Pyrker J. László egri érsek unokahuga volt) a fővárosba költözött, hol a főgymnasiumot végezte és az egyetem jogi facultásához iratkozott be. Tanulmányainak bevégzése után a törvényszéki viszonyok tanulmányozása végett utazott Német- és Olaszországban. 1872-ben az igazságügy szolgálatába állott, eleinte a pesti kir. táblán és az igazságügyi miniszteriumban, majd a fővárosi törvényszékeknél működött. Miután 1874-ben az ügyvédi vizsgát letette volt, 1876-ban mint járásbiró, 1879-től pedig mint nagy-kanizsai törvényszéki biró volt alkalmazva. 1888-tól 1891-ig a budapesti kir. itélőtáblán mint kisegítő, 1891. jan. 28. óta pedig mind rendes biró áll alkalmazásban. 1892 óta gyakorlati birói vizsgáló és tagja az ügyvéd-vizsgáló bizottságnak és igazgató tagja a magyar heraldikai és genealogiai társaságnak. 1898. aug. a kir. curiához mint kisegítő biró osztatott be. 1900. június 13. ő felsége a kir. közigazgatási birósághoz nevezte ki ítélő birónak.
Jogtörténeti, történelmi s családtani czikkeket írt 1886-87-ben a Zalai Közlönybe, a Zalai Tanügybe s a Zalába (Emlékezzünk régiekről, czikksorozat a zalamegyei régi családok ismertetéséről); a Büntető-Jog Tárában (1889. egy jogtörténeti értekezés) és a M. Igazságügyben (jogi czikkek); a Turulban (V. 1887. Két régi család, 1895. A Telegdy-család, 1900. A draveczi és vinnai Draveczky-család). A Pallas Nagy-Lexikonának és a Márkus-féle M. Jogi Lexikonnak is a magyar jogtörténelem írója (összesen 101 czikkel).
Munkái:
1. Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira. Jogtörténeti tanulmány. (Árpád-korszak.) Nagy-Kanizsa, 1887. (Ebből a Zalában mutatvány és ez különnyomatban).
2. A Csanád-nemzetség. Bpest 1896. (Különnyomat a Turulból.)
M. Könyvészet 1887.
M. Salon 1891. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 226. l.
Ország-Világ 1899. arczk.