Majthényi László idősb (kesselőkeői báró),
főispán, a főrendiház tagja, M. Antal báró főispán és Ambrózy Johanna fia, született 1820. decz. 22.. Korán vett részt a közügyekben és a 40-es évek küzdelmei alatt az ó-conservativ párthoz szított, a melynek elveit vallotta a szabadságharcz alatt is. 1848-ig Hontmegye alispánja volt. Az alkotmányos élet ujjáébredésével már mint honti főispán jelent meg a főrendiházban és egyik vezérszónoka volt a felirati pártnak; rövid időre visszavonulván, 1867. ápr. 3. kineveztetett Hontmegye főispánjává s így a legrégibb alkotmányos főispánok közé tartozik. Megyéjén kívül átmenetileg vezette Nyitramegye ügyeit is; a főrendiházban mindig előkelő szerepet vitt és főleg közigazgatási kérdésekbe szólalt fel. A honti ellenzék évtizedekig hevesen küzdött ellene. Tisza Kálmán leköszönvén, ő is csakhamar felmentését kérte 1872-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot, 1882-ben a szent István rend középkeresztjét nyerte. A kamarási méltóságot 1852 óta bírja.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkája: Emlékbeszéd Deák Ferencz arczképének Hontmegye teremében történt leleplezése alkalmából Ipolyságon 1876. nov. 16. Bpest, 1876.
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 261. l.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. I. 372. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 121. l.