Kezdőlap

Major Pál,

miniszteri tanácsos és országgyűlési képviselő, szül. 1818-ban Mező-Berényben (Békésm.), hol atyja b. Wenckheim József uradalmi számvevője volt. Már 12 éves korában teljes árvaságra jutott és rokonai gyámolították. Első tanulmányait a szülői háznál, a későbbieket a soproni iskolában, a jogi tanfolyamot a győri akadémián és a gazdasági tanfolyamot Magyar-Óvárt végezte. Soproni tanuló korában, tanulótársaival kirándulván, a város hegyei közt egy kies helyen a forrást magyar forrásnak nevezték, föléje szobrot állíttattak és ő «magyar kuti vármegyét» alakított az ifjak közt. M. az ottani magyar társaság titkára volt, 1836-ban a magyar kuti társaság alispánjává választotta; később a helytartótanács a társaságot feloszlatta s jegyzőkönyvét elvette. Fejlődésére nagy befolyással voltak az ország- és megyegyűlési termek. 1838-ban Pozsonyban Kossuth Lajos irodájában dolgozott. Az ügyvédi vizsga letétele után a magyar-óvári főherczegi uradalomban kezdte pályáját mint törvénykezési tisztviselő. Mint a szabadelvű párt híve a Pesti Hirlapnak mosonmegyei rendes levelezője volt és élénk részt vett a protestáns egyház közgyűlésein. 1848-ban Mosonymegye árvagondnoknak, a főispán pedig táblabirónak nevezte ki, (ő volt az utolsó kinevezett táblabiró Magyarországon) 1848 végén. Csányi László párendorfi magyar táborában tábori biztosul nevezte ki s Görgei futárként küldte Pestre. Az osztrák sereg előnyomulásakor megyei állásától a császári hadaknak polgári biztosa által megfosztatott és azóta visszavonultan él ügyvédi pályáján. 1861-ben másodalispánná választatott, de még azon évben lemondott állásáról és ügyvédkedett. 1862-ben Német-, Franczia- és Angolországokban utazott, 1865-1870-ig ismét Mosonmegye első alispánja, egyszersmind a megye gazdasági egyesületének alelnöke volt. A gazdaság terén szerzett érdemeiért ő felsége 1866-ban kir. tanácsosi czímmel, 1870-ben a vaskorona-renddel tüntette ki s ez évben a m. kir. földmívelési-, ipar- és kereskedelmi miniszterium tanácsnokává neveztetett ki. 1871-ben a mosonymegyei zurányi került megválasztotta országgyűlési képviselőjének. Meghalt ....

Czikkei a Virágfüzérben (Sopron, 1837. Honi nyelvünk hajnala s a soproni magyar társaság keletkezése), a Társalkodóban (1840. Madia sativa, uj olajnövény termesztéséről); a Gazdasági Lapokban (1869. Pusztul Magyar-Óvár), a Közgazdasági Hetilapban (1870. könyvism.).

Munkái:

1. Moson megye államrajza. Magyar-Óvár, 1868. (Németül: U. ott, 1868.).

2. A magyar birodalom gazdasági viszonyainak táblázata vonatkozással több külország párhuzamos adataira. Bpest, 1874. (Németül: U. ott, 1874.)

3. Mosonmegye monographiája. Több szakférfiak közreműködése mellett. Kiadta Mosonymegye közönsége. Magyar-Óvár, 1878. Két füzet. (Ism. Századok 866. l.)

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1871-75) vannak.

Arczképe: kőnyomat, Barabás rajza (a Honpolgárok Könyvében).

Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Pest, 1872. arczk.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyészete.

Kiszlingstein Könyvészete.