Kezdőlap

Major István,

könyvnyomtató, M. János és Pusztai Annak fia, szül. 1861. aug. 21. Győrött; iskolai tanulmányait u. ott és Magyar-Óvárott végezte 1873-ban a Sauerwein-féle győri nyomdába került tanoncznak, hol 1877-ben felszabadult és mint betűszedő, majd korrektor, utóbb pedig mint művezető volt alkalmazásban 1890-ig, mely évben Budapestre költözött, hol a Franklin-társulat, Légrády testvérek és a Pallas r.-társ. nyomdáiban működött betűszedői és korrektori minőségben; jelenleg az utóbb említett nyomda revizora.

Czikkei a Győr és Vidékében (1885. Győri honvédemlék), a Győri Független Ujságban (1890. Sétahelyeink érdekében); az Egyetértésben (1888. 266. szám, Kossuth-bankók chlichéi); a Grafikai Szemlében (1896. A könyvnyomtatás történelméből, 1897. Czimerünkről. Ism. M. Könyv-Szemle 415. l.); apróbb közlések ugyanezen lapokban, valamint a Győri Közlöny, Győri Hirlap, győri Hazánk, továbbá a Typographia, Nyomdászok Közlönye, Nyomdászok Évkönyve, Magyar Nyomdászat cz. vállalatokban. Koltai Virgil, Győr szinészete cz. munkája II. kötetében a Függélékeket ő írta és lényeges adatokkal szolgált a szerzőnek úgy ezen, mint Dr. Kovács Pál élete és múködése cz. munkájához. Segédkezett gyűjtéseivel a Limbay-féle Magyar Daltár és Sirisaka Andor, Magyar közmondások könyve cz. munkáknál; úgy Gelléri Mihálynak a szaklapokban közölt sajtóhiba-gyűjteménye szaporításához.

Szerkesztett két emlékfüzetet: Majer Lipót (1882) és Gaulacher Nándor (1887) veterán pályatársainak félszázados nyomdászi jubileuma alkalmából.

Önéletrajzi adatok.