Mailáth János (székhelyi gróf),
történetíró, publicista és költő, M. József gróf államminiszter és Sándor Anna grófnő fia, szül. 1786. okt. 5. Pesten; gondos házi nevelésben részesült. Egerben végezte a bölcseletet, Győrben a jogi tudományokat; megkisérlette, de szemeinek gyengesége miatt tíz év mulva abbahagyta az államszolgálatot. Két évig sem olvasnia, sem írnia nem volt szabad; azonban hajlamait követve, mégis az irodalomra szánta el magát. Már korán irogatott költői műveket; de különösen Magyarország és az osztrák császárság történetével foglalkozott, miben kitünő emlékező tehetségének nagy hasznát vette. Időnként több ízben vett részt a pozsonyi országgyűlések tanácskozásaiban; de politikai jellemet és függetlenséget (ekkor már erősen elzüllött vagyoni viszonyai közt) nem tanusított. A pestvármegyei gyűléseken is fellépett conservativ szellemben és erősen küzdött az ékesszóló Kossuth ellenében, históriai s törvénytudományi szakismerettel, de sikertelenül. 1848-ban Bajorországba ment leányával együtt; 1853 őszétől 1854 tavaszáig ő tartott előadásokat uralkodónk jegyesének, mint leendő magyar királynőnek, a magyar történelemből. A bajor kir. tudom. akadémia kültagja volt. Az irodalomnak élt utolsó perczéig és leginkább arra áldozta fel tetemes örökölt vagyonát (Pest vármegyében övé volt a török-bálinti uradalom Buda közelében), mely midőn végkép elfogyott, élni tovább nem akart. Keserű nyomortól zaklatva és kétségbe esve, 1855. jan. 3. a bajorországi Stahremberg-i tóba ölte magát leányával Henriettével együtt.
Czikkei a Hormayr Archivjában (1817. Der Wegweiser, Raab im J. 1598., Der Pilger, 1820. Magyarische Gedichte, 1823. Aus einem Cyclus magyarischer Sagen: Der Schatz, Das Schwert Zuniga, Elisabeth Königin von Ungarn, 1825. Pengő, eine ungarische Sage); a Vaterl. Almanach von Ungarnban (kiadta Zerffi J. S. és Habermann J. F. 1821. Költemények); az Ajándékban (1821. költemény); az Aurorában (1822. Vili táncz és költ., 1823. költ., 1824. A sóbányák, Feladott szók, 1825. Füred, 1830. Zrinyi Ilona); a Hebeben (1824. Adakozóság és igazság, 1825-1826. költ.); a Muzarionban (IV. 1829. A fal közé zárt); a Századunkban (1838. A budapesti áradások egy század óta, 1839. Zrinyi Ilona utolsó napjai, Péczely József, Magyarok történetének ismertetése s birálata, mely a szerzővel erős polemiára vezetett); az Iris Almanchban (1840. Helena Zrinyi, 1843. Isabella Zápolya, 1846. beszély, 1847. Scenen aus der ungarischen Geschichte, 1848. Johann Zápolya's Königswahl und Krönung); a Nemzeti Ujságban (1843. 53. sz. Aviticitás historiai szempontból, 12. sz. könyvism., 1844. II. 57. sz. Croy nemzetség származásáról, 9., 11. sz. A szabad kir. városok szavazati joga, 11., 13-16. sz. Magyar szini ügy és drámairodalom); a Honderűben (1844. I. Gili, az oláh regélő nő, tündérrege); a Budapesti Hiradóban (1846. 408. és 418. sz. könyvism.); a Jahrbuch des deutschen Elements in Ungarnban (1846. Königin Gertrud und Klara Zach). Kiadta: Magyarországi és erdélyi késmárki Tököly Imre titoknokának Komáromi Jánosnak diariumát és xperientiáját 1697. 8. oct.-1703. febr. 1. (Kliegl Könyv 1842. I.) A 20-as és 30-as években munkatársa volt több külföldi évkönyvnek és folyóiratnak, így az Aglaja, Ceres, Huldigung der Frauen, Wiener Zeitschrift, a stuttgarti Morgenblatt és Hormayr Taschenbuchjainak.
Munkái:
1. Koloczaer Codex, altdeutscher Gedichte. Herausg. von ... und Joh. Paul Höffinger. Pesth, 1817.
2. Altdeutsche auserlesene Gedichte, neudeutsch bearbeitet. Stuttgart, 1819.
3. Gedichte. Wien, 1824.
4. Magyarische Sagen und Märchen. Brünn, 1825. (Bevezetésül: Ueberischt der Geschichte der magyarische Poesie. 2. kiadás: Magyarische Sage, Märchen und Erzählungen cz. Stuttgart und Tübingen, 1837. Két kötet. Ismert. Figyelő 1877. Magyarul: ford. Kazinczy Ferencz, kiadta Kazinczy Gábor. Pest, 1864. Ism. Sürgöny 1863. 289., 290. szám).
5. Geschichte der Magyaren. Wien, 1828-31. Öt kötet (az I-III. kötet 2. jav. és bőv. kiadása az elsőnek, a IV. k. Neuere Geschichte der Magyaren von Maria Theresia bis 1848., az V. k. Die Revolution 1848 und 1849. Ezen czímmel is: Heeren und Uckert, Geschichte der europäischen Staaten. Regensburg, 1852-53.)
6. Himfy's auserlesene Liebeslieder, übersetzt. Pesth, 1829. (2. kiadás. Ugyanott, 1831.).
7. Über die Krönung der Könige von Ungarn. Wien, 1830.
8. Der ungarische Reichstag im J. 1830. Ugyanott, 1831.
9. Praktische ungrische Sprachlehre für Deutsche, in Fragen und Antworten. Nebst einer Auswahl deutsch-ungrischer Gespräche für das gesellschaftliche Leben. U. ott, 1831. (2. kiadás 1832., 3. egészen átdolg. k. 1838.).
10. Geschichte der Stadt Wien von derGründung derselben bis 1830. Wien, 1832.
11. Leben der Sophie Müller, weiland k. k. Hofschauspielerin und nachgelassene Papiere. U. ott, 1832. arczk. és emléke rajzával.
12. Geschichte des östreichischen Kaiserstaates. Hamburg, 1834-50. Öt kötet. (Heeren und Uekert, Geschichte der europäischen Staaten,. Ism. Blätter für Literatur. Wien, 1835. 57., 58. sz.).
18. Das ungarische Urbarialsystem, oder des Grundherrn und des Bauers Wechselverhältniss in Ungarn. Pest, 1838.
14. Mnemonik, oder Kunst das Gedächtniss nach Regeln zu stärken und dessen Kraft ausserordentlich zu erhöhen. Mit 2 Tafeln, welche den mnemonischen Zahlentypus und die mnemonischen Buchstaben bildlich darstellen. Wien, 1842.
15. Vallásmozgalmak Magyarországban. Pest, 1844-1846. Két kötet. (Németül: Regensburg, 1845.)
16. Der Dorfnotär. Von Jos. Freiherrn von Eötvös. Aus dem ungarischen übersetzt. Pest, 1846 Három kötet (2. kiadás. U. ott, 1851. Ujra kiadták a Bibliothek der Gasmmtliteratur des Inn- und Auslandes. Halle a. d. S., 1895. 849-856.).
17. Der animalische Magnetismus als Heilkraft. Regensburg, 1851.
18. Gedrängte Geschichte des österreichischen Kaiserstaates bis auf die neueste Zeit. Wien, 1851. Négy füzet (2. kiadás 1854., 3. k. 1858. U. ott.).
19. Märchen und Sagen. Eine Auswahl. Herausg. von Heinrich Apel. London, 1862 (Zaberhelene, Der Willi-Tanz, Die Salzgewerke, Die Gaben.)
Szerkesztette és kiadta az Iris cz. zsebkönyvet Pesten 1840-től 1848-ig hat-hat aczélmetszettel, az I. évfolyamot Saphir Zsigmonddal, a többit egyedül; a Nemzeti Ujságot 1844 II. felében Kovacsóczy Mihálylyal együtt.
Szinműve: Zelmira vagy Zuniga kardja, dr. öt felv., ford. Balláné. (Pesten írta 1833-ban, hol azon évben háromszor adatott és Debreczenben szept. 14.)
Levelei a m. n. múzeumban: Horvát Istvánhoz, Buda, 1816. aug. 27., decz. 11., Nagy-Ugrócz 1820. jún. 5., aug. 22.; Vogl Jánoshoz, Pest 1838. ápr. 10., 1843. febr. 27., 1847. márcz. 17., Pozsony 1840. decz. 25.; Kind Móriczhoz, Pest 1840. júl. 24.; Hofmeister Adolfhoz 1844. febr. 22.; az Allg. Zeitunghoz, Pozsony 1844. febr. 22., München 1853. szept. 18., 26.; Calve könyvkereskedőhez 1849. márcz. 22.; ismeretlenhez Buda, 1817. jan. 6., szept. 20., Pest, 1840. decz. 26. és öt levele Rumyhoz a m. tudom. akadémia levéltárában. Kézirata a m. n. múzeumban: Geschichte der Fronde oder der Bewegungen in Frankreich. Ívrét 136 levél.
Honművész 1833. 51., 53. sz.
Felső-magyarországi Minerva 1835. I. 154. l.
Oesterreichische National-Encyclopädie III. 538. l.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 319. l.
Kertbeny, Album. Dresden, 1854.
Danielik, M. Irók II. 186. l.
Wiener Conservationsblatt 1855. (Bäuerle, Jellemvonások, adomák).
Oesterr. Blätter für Literatur und Kunst. Wien, 1855. 3. sz.
Budapesti Hirlap 1855. 623. sz.
Kertbeny, Silhuetten und Reliquien. Prag. 1868.
Vasárnapi Ujság 1865. 42. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XVI. 300. l. (Hol az életére vonatkozó külföldi repertórium közöltetik.)
Szinnyei Könyvészete.
Toldy, Nemzeti Irodalom története.
Figyelő III. 3., VI. 51. l.
Kőrössy László, Rumy élete. Bpest, 1880. 29. l.
Allg. Deutsche. Biographie. Leipzig, 1884. XX. 101. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Egyetemes Philol. Közlöny 1889. 606., 1891. 472. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1892.
Pallas Nagy Lexikona XII. 204. l.
Pesti Napló 1896. 343. sz.