Mailáth György (székhelyi ifjabb),
országbiró és a főrendiház elnöke, a m. tudom. akadémia igazgató-tanácsának- s tiszteleti tagja, előbbinek és Uzsovics N-nek fia, szül. 1818. decz. 8. Pozsonyban. Tanulmányainak bevégzése után 1838-ban előbb baranyamegyei aljegyző, majd tiszteletbeli főjegyző lett. Az 1839. országgyűlés alkalmával másod-alispánná és követté választatott. Az országgyűlés után 1840-ben első alispán lett. Az 1843. országgyűlésen ismét mint követ vett részt és a haladási eszméket, mint péld. a nemességnek adókötelezettségét, pártolta. Ez országgyűlés után Baranya megye administratorává, 1847. annak valóságos főispánjává neveztetett ki. Az 1848. országgyűlés után a magán életbe vonult vissza s gazdaságának és politikai tanulmányoknak szentelte magát, miben a Bach-Schwarzenberg ministerium fényes ajánlatai sem tudták megzavarni. Aláírta 1851-ben a huszonnégyek emlékiratát, valamint a 140 aláírással a királynak 1857-ben átnyujtott kérvényt. Bach bukása után gróf Rechberg felszólítására gróf Dessewffy Emillel, báró Jósikával és gróf Szécsennel az akkor birodalmi tanácsba is belépett, mely alkalommal a magyar nemzet jogait védelmező és a fennálló rendszer hibáit ostorozó szónoklatai nagy feltünést keltetettek. Az 1860-ban beállott fordulattal Magyarország tárnokává neveztetett ki és 2100 frttal a m. tud. akadémia alapítója lett. Nagy része volt az október diploma létrejöttében; nagy érdeme, hogy felsőbb körökben a kedélyek kiengesztelésére hatott és általában jó jelnek vették, midőn Mailáth 1865-ben magyar udvari főkanczellár lett. Az alkotmányosság visszaállításával az országbirói méltóságot nyerte el és egyúttal a főrendiház elnökévé neveztetett ki. A biróságok ujjászervezésében nagy fontosságú feladatok vártak reá. A magyar judicatura történelmében az 1869-től 1882-ig működött semmitőszék méltán igényelhet magának kiváló helyet, mert az ország ezen legfőbb birósága volt tulajdonkép az, mely a magyar judicaturát az új törvény alapján szervezte. Mint a m. k. curiának elnöke egész tevékenységét az igazságszolgáltatás ügyének szentelte. 1863-tól a m. tudom. akadémia igazgatótanácsának tagja volt és buzgón vett részt tárgyalásaiban; a nemzeti irodalom iránt tanusított lelkes érdeklődéseért az akadémia 1880-ban tiszteleti tagja sorába választotta. A művészeteket kedvelte és pártfogolta, a műcsarnok palotájára több mint 100,000 forintot gyűjtött. A szent István-társulat választmányi tagja s egy ideig a primás mellett alelnök is volt. Aranygyapjas és a szent István-rend nagy keresztese volt. 1883. márcz. 29. éjjel a budai várban, saját lakásán, erős önvédelem közben rablógyilkosok megfojtották. A m. tudom. akadémiában 1884. máj. 26. Szécsen Antal, a Kisfaludy-Társaságban Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédet.
Munkája: Beszéde Baranya megye főispáni helytartó méltóságába beiktatása alkalmával 1845. máj. 21. Pécs. (Beszédek ...)
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Kőnyomatú arczképe Grimmtől; Gerharttól 1869. Bécsben, nyomt. Pollák testvérek Pesten.
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 250., 254. l.
Vasárnapi Ujság 1860. 28. sz. arczk., 1883. 14. sz. arczk.
Kákay Aranyos, Ujabb fény- és árnyképek. Pest, 1866.
Országgyűlési Emlékkönyv 1866., 1867. Pest. 1867. 80. l. arczk.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XVI. 297. l. (hol az életére vonatkozó külföldi repertorium közöltetik.)
M. Tudom. Akadémia Értesítője 1869. 119., 1878. 16., 1880. 89., 1882. 234., 1883. 52., 58. l.
Vereby, Honpolgárok Könyve. Pest, 1869. IV. köny. arczk.
Ország-Világ 1881. 308. l. arczk.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. XIX. (Tóth Lőrincz emlékbeszéde.)
1883: Magyarország és a Nagyvilág 14. sz. arczk., Függetlenség 99., Nemzet 86-89., 115., 116., Budapesti Hirlap 87-90., Fővárosi Lapok 75., 75.
István bácsi Naptára 1884. arczk.
M. Tudom. Akadémiai Almanach. Bpest, 1884. 335. l.
Gróf Szécsen Antal, Mailáth György emlékezete. Bpest, 1884.
Kazinczy, M. Pantheon. Bpest, 1884. 389. l. (Nemzeti Könyvtár XXVI.)
Galgóczy Károly, Az országos m. gazdasági egyesület Emlékkönyve. Bpest, 1884. IV. 106. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XII. 204. l. (Tóth Lőrincz) és gyászjelentés.