bölcseleti és theologiai doktor, r. kath. plébános, szül. 1795. márcz. 14. Miskolczon; iskoláinak bevégeztével a papi pályára lépett; bölcseleti s theologiai doktori oklevelet szerzett. Nyelvtudása igen nagy volt, a mi kitünik etymologiai szótárából. Később az egri lyceum csillagvizsgálójának igazgatója volt. 1827-től mint diósgyőri plébános lemondott javadalmáról és Kalocsán érseki könyvtárnok lett. Végre meghasonulva a világgal, a jászberényi Ferenczrendiek zárdájába vonult vissza, hol 1862. máj. 5-én meghalt.
Munkái:
1. A felséges Ausztriai házból származott dicső királyok Magyar honunkon való országlásának harmadik százados öröm ünnepén tartatott beszéd, melyben a bölcs kormány halhatatlan érdemeit és a magyar haza hálaérzéseit élő nyelven hirdette ... a miskolczi szent Péter és Pál apostolok templomában Szent András hava 4. 1827. Miskolcz, 1828.
2. Eger várának düledékei között fel emelt megváltónk koporsóemlékének felszentelésén tartott szent beszéd, melyben imádott mesterünk koporsójáról a halálra tanúságot és az igaz életre reménységet hirdetett nagy pénteken ápr. 9. 1830. Eger.
A Szalay Imre által szerkesztett M. Egyházi beszédek cz. gyűjteményben (Pest, 1832. I.) van egyházi beszéde.
Kézirati munkája: Etymologiai nagy szótár (melyből a Tudománytár IX. kötete 1836. mutatványt közölt.) Levele Horvát Istvánhoz: Kalocsa 1834. jan 29. (a m. n. múzeumban).
Schematismus Agriensis 1863. 145. lap.
Egri Emlékkönyv 1865. 279. lap.
M. Sion 1888. 538. l.
Borsodmegyei Lapok 1889. 68. l.
Petrik Bibliogr.
Koncz József, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 168. l.