bölcseleti doktor, egyetemi magántanár és múzeumi tisztviselő, született 1857. szept. 28. Czifferen (Pozsonymegye); középiskolai tanulmányainak végeztével 1876-ban a budapesti és bécsi egyetemen a mennyiségtannal és természettudományokkal foglalkozott. 1880. jan. 30. a budapesti egyetemen bölcseleti doktor lett. Még ugyanazon évben Oppolzer Tivadar csillagászati tanár által a bécsi józsefvárosi csillagvizsgáló intézethez hivatott meg és 1885. jún. 1. az osztrák cs. kir. fokmérő bizottság segédévé kineveztetett. Ez idő óta, miután már előbb a keleti nyelvekkel (különösen az egyptologiával és assyrologiával) foglalkozott, a keleti népek chronologiáját és történelmét tanulmányozta. 1896. decz. bécsi hivatalától megvált és hazájába visszatérve, itten a m. k. háromszögméreti számító hivatalban kapott állást. 1898. máj. 16. a budapesti egyetemen az ó-kori keleti népek történelmének és chronologiájának, valamint az egyptologia és assyriologia magántanárául habilitáltatott. 1899. okt. 10. a m. n. múzeum érem- és régiségosztályában segédnek neveztetett ki. 1889. szept. 6. kapta a svéd-norvég kir. «litteris et artibus» arany emlékérmet.
Czikkei a Journal Asiatiqueben (VIII. Serie XIII. T. Le rapport entre Šabe šiltanu mât musuri et Pir'u šsar mât musuri); a Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissenschaftenben (1885. Untersuchung über die in der Bibel erwähnte ägypt. Finsterniss, 1886. Untersuchung einer im Buche «Nachum» auf den Untergang Ninives bezogenen Finsterniss, 1887. Untersuchung einer zu Semirjetsi gefundenen Grabinschrift, Der Stern «Mišri» der Assyrer, 1891. Die Thekuphen-Rechnung im Kalender der Juden, 1892-93. Der Kalender der Babylonier, 1894. Die Apisperiode der alten Aegypter); a Zeitschrift für Assyrologieban (1886. Zur Chronologie der Babylonier, 1887. Der Kakkab Mišri, 1890. Die Jahrrechnungen der Assyrer, 1894. Der Schaltcyclus der Babylonier, 1896. Der Saros-Canon der Byblonier); a Denkschriften der k. k. Wiener Akademie der Wiessenschaftenben (1888. Untersuchung über die angebliche Finsterniss unter König Thakelat II. von Aegypten, 1895. Chronologie der Babylonier); a Zeitschrift für aegypt. Spracheban (1889. König Thutmosis III., 1890. Ramses II., Die Sethis- und die Phönixperiode der alten Aegypter, 1901. Die ägypt. Denkmäler des Ung. Nat. Museums); Allgemeine Zeitung (München, Beilage 1894. Die Zeit- und Festrechnung bei den Völkern des alten Orients, Die Astronomie der morgerländ. Völker, 1895. Der Apiscult der alten Aegypter); a Zetischrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaftban (1890. Astronomisches aus Babylon, 1898. Der Schaltcyclus der Babylonier, 1900. Specieller Canon der Sonnen- und Mondfinsternisse für das Ländergebiet des classischen Alterthums); a Transact. of the IX. Congr. of the Orientalistsben (London, 1892. Das Decret von Kanopus, Der Kalender der Babylonier); az Akadémiai Értesítőben (1897. A régi egyptomiak évformái és nagy periodikus időrendszerei, 1899. II. Ramses az exodus fáraója, 1901. Adalékok az egyiptomi nyelvhez); a Budapesti Szemlében (1898. A régi népek naptárairól, 1899. könyvism.); az Archaeologiai Értesítőben (1898. könyvism.; 1901. Egyptomi emlékek a m. nemzeti múzeumban); a Wiener Zeitschrift für Kunde des Morgenlandesben (1898. Aegyptologische Studien auf dem Gebiete der Chronologie, 1900. Über zwei zu Al-Madina gesehene Sonnenfinsternisse, 1901. Die Datirung der babylon. Arsacideninschriften); a M. Kritikában (1899. könyvism.); az Ethnographiában (1899. A szumér ősnép nemzetisége); az Orient. Literaturzeitungban (1900. Ein Wort zur Astronomie und Chronologie der alten Aegypter); a Journal of the Royal Asiat. Societyben (1901. The Exodus); a Természettudományi Közlönyben (1901. Az ókori nap- és holdfogyatkozásokról). Több történelmi czikket írt még a mathematika és astronomia köréből a bécsi akadémia folyóirataiba, a Zeitschrift für Mathem. u. Physik, az Archiv für Mathem., Zeitschrift für das Realschulwesen cz. folyóiratokba (1880-85.); népszerű tudományos czikkeket a Neue Freie Pressebe, a Wiener Allg. Zeitungba, a Frankfurter Zeitungba, a Münchener Allg. Zeitungba s a Pester Llyodba.
Munkái:
1. Fortsetzung der Wüstenfeld'schen Vergleichungstabellen. Im Auftrage und auf Kosten der Deutschen morgenländischen Gesellschaft. Leipzig, 1887.
2. Chronologie der Hebräer. Wien, 1887.
3. Chronologische Vergleichungstabellen nebst einer Anleitung zu den Grundzügen der Chronologie. U. ott, 1889.
4. Maimonides' Kiddus Ha-chodes. Ugyanott, 1889.
5. Der Pharao des Exodus. U. ott, 1896.
6. Egyptologiai tanulmányok a chronologia köréből. Budapest, 1898. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XVII. 1.)
7. Az egyptomi nyelv alapelemei. U. ott, 1900.
8. II. Ramses, az exodus fáraója. U. ott, 1900. (Értekezések a tört. tud. kör. XVIII. 9.)
9. Adalékok az egyiptomi nyelvhez. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. Sajtó alatt.)
Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. II. 321. l.
M. Könyvészet 1898.
M. Állam 1898. 114. sz. és önéletrajzi adatok.