Magyary-Kossa Ferencz (nagysarlói),
földbirtokos, M. István földbirtokos és Kenessey Erzsébet fia, szül. 1826. nov. 13. Tisza-Roffon (Nagy-Kun-Szolnokm.); iskoláit a szülői háznál, majd Komáromban, Gyönkön és Pápán végezte; a jogot Pozsonyban és Pesten hallgatta; ügyvédi censurát tett 1847-ben. A szabadságharczban mint hadnagy, később mint százados vett részt. A függetlenség kimondása után visszavonult. Beutazta 1858-59-ben Német-, Franczia-, Angol-, Olaszországot, Belgiumot, Hollandiát, Dániát. Mikor 1858-ban gazdálkodni kezdett magán kedvtelésből, állatorvosi oklevelet szerzett. Tisza-derzsi birtokán telepedett le s kiváló szenvedélylyel foglalkozott a természettudományokkal. Szerencsétlen évek, többszörös árvíz sat. kényszerítették, hogy birtokait eladja; ennek folytán Budapestre költözött és a miniszterium államépítészeti osztályánál hivatalba lépett. Meghalt 1890. szept. 17. Budapesten.
Czikke a Gazdasági Lapokban (1863. 40. sz. Ujabb kisérletek a Mac-Cormik-féle arató és kaszáló géppel.)
Munkái:
1. A keleti marhavész terjedésének beoltás és állatbiztosító egyletek általi gátlása. Pest, 1862.
2. Egy pár őszinte szó a tisza-abád-szalóki képviselőválasztó kerület gazdatársaimnak. U. ott, 1869.
3. Böngészet a természetből. U. ott, 1874. Rajzokkal.
4. A nagy világ. Bpest, 1881.
5. A teremtés korszaka és jelene. Gyakorlati közlemények a mult és a jelenből. Természetkedvelők, mezei gazdák, iparosok számára. U. ott, 1881. Öt füzet.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és unkaöcscse Magyary-Kossa Sámuel szives közlése.