theologiai doktor, r. kath. apátplébános, szül. 1817-ben Szent-Annán (Aradm.); a theologiát Pesten végezte. Hazatérvén egy évig a csanádi püspöki udvarban volt alkalmazva, majd theologiai tanár lett. 1840-ben miséspappá szenteltetett fel. Az 1848-1849. szabadságharczban mint honvéd harczolt. Arad várának megadása (1849. jún. 27.) után a magyar kormány a vár lelkészének nevezte ki és júl. 5. az aradi sz. Háromság előtt a nép és honvédek előtt elmondott beszédje, mely az orosz betöréssel foglalkozott, buzdította kitartásra a népet (ezen beszéde állami költségen kinyomatott, a nép és honvédek közt kiosztatott.) Az 50-es évektől kezdve pankotai (Aradm.) plébános és apát volt. Meghalt 1888. márcz.
Czikkei mint pesti növendékpap (1839. Religio tárgyábani indiferentismusról); az aradi Alföldben (1883. A pankotai ásatásokról); az Aradi Hiradóban (1898. 4. sz. hátrahagyott irataiból: Az aradi vár feladása.)
Munkái:
1. Assertiones e disciplinis theologicIs ... quas pro consequenda s. s. theologiae doctoratus laurea palam propugnandas suscepit ... die 23. Julii 1842. Pestini.
2. Nyilatkozat a papi nőtlenség tárgyában, melyet Temes vármegyének 1848-ik évi április 6-án tartott közgyűlésében adott. Temesvár.
Schematismus Csanadiensis 1865., 1889.
Fővárosi Lapok 1888. 96. sz.
M. Sion 1889. 701. l.
Petrik Bibliogr. IV. 64. l.