földbirtokos, M. György (kinek atyja Boldizsár 1725-ben kapta az armalis nemességet) és Selestyei Annak fia, szül. 1791-ben Duna-Földváron; iskoláit Kalocsán járta; innét mint papnövendék Bécsbe a Pázmáneumba küldetett fel; azonban a papnevelőből csakhamar kilépett és a mezőgazdaságot választott életpályájául; a keszthelyi Georgicon növendékei közé iratkozott be, hol később egy évig tanárkodott; azután a Festetics György gróf csáktornyai uradalmában lett intéző tiszt. Innét, kevéssel a grófnak 1819-ben történ halála után, Barsmegyében a Malonyay János báró nagy-mányai uradalmának igazgatását vette át. Itt hat évet töltött, a midőn a báró Orczy család jankováczi uradalmának felügyelője lett és ez állásában működött 1829-től 1847-ig, a mikor az uradalom eladatván, ő nyugalmaztatott és azután családjának és saját gazdasága vezetésének szentelte idejét. Tulajdon birtokai voltak az ötömösi pusztán, mely birtokáról 1840. okt. 8. az ötömösi előnevet nyerte. Tagja volt 1845-ben a «Robot és dézsma» ügyében kitűzött jutalomra beérkett pályamunkák biráló bizottságának. A gazdasági egyesület 1848. jún. 2. megválasztotta választmányi tagnak. Az 1850. márcz. 21. az egyesületi vagyon rendbeszedését Heinrich N. Jánossal együtt ő eszközölte. 1848 előtt Bács-, Csongrád- és Hevesmegyék táblabirája volt és a két elsőnek gyűlésein és közügyeiben gyakran részt is vett. Az 1854. kataszteri felvétel alkalmával mint kataszteri kerületi igazgatófőnök működött. Az alkotmányos kormányzat alatt Bács- és Bodrogmegye és Szabadka város közügyeiben élénk részt vett. Meghalt 1871. szept. 22. Szabadkán. Végrendeletében az írói segélyegyletnek 100 frtot és más jótékony czélra szintén 100 frtot hagyott. Fogadott fia volt Magyar László, a híres afrikai utazó.
Czikkei a Gazdasági Tudósításokban (1841. IV. Észrevételek Márton József úrnak a gabonaüszögről, anya-rozsról, kalászokon fellelhető szipolyokról, és a zsizsikről a magyar gazdasági egyesülethez beadott értekezésére); a M. Gazdában (1844. II. 10. sz. Az óriási kendertermesztés Bács-Bodroghmegyékben, 1845. 43. sz. Benkő-eke.).
Akadémiai Értesitő VI. 1872. 50. l.
Galgóczy Károly Emlékkönyve. Bpest, 1885. V. 81. l.
Illéssy-Pettkó, A királyok könyve. Bpest, 1895. 133. l.