ügyvéd, pozsonyi származású, hol atyja ág. ev. lyceumi tanár volt; a 40-es évek elején nyert ügyvédi oklevelet és Grosz családi nevét 1845-ben változtatta Magosra. Mint a Mack, Török, Horváth és Gálfi-féle erdélyi összeesküvésben részest fogták el 1852. jan. Budapesten; várfogságra ítélték és Josefstadban fogságába halt meg 1855. decz. 9.
Költeményeket írt a Pesti Divatlapba (1848.), az Életképekbe (1848. II. Mutatványok A franczia forradalom cz. néphőskölteményből.)
Munkái:
1. Róma Augusztus korában. Utilevelekben. Pest, 1847. I. kötet.
2. Költeményei egy elevennek. Ajánlattal a halotthoz. Szabadon Herwegh György után. U. ott, 1848. I. kötet.
3. Ansichten eines Gefangenen über Pressfreiheit. Von Michael Táncsics. Aus dem Ungarischen. U. ott, 1848.
4. Három beszéd Robespierretől. A háborúról, A forradalmi kormány elveiről, A belkormányzás elveiről. U. ott, 1848.
5. Riadal. U. ott, 1848. (Harczra buzdító dal, 16 ezer példányban nyomatott és ára két váltó garas volt; a tiszta jövedelem közhasznú czélra fordíttatott.)
Szerkesztette a Forradalom cz. hirlapot Hatvani Imrével, melyből csak a mutatványszám jelent meg 1848. decz. 29. Pesten.
Nevét Magasnak is írták.
Pesti Divatlap 1848. 16. sz.
Danielik, M. Irók II. 185. l.
Hölgyfutár 1861. 25. sz.
Kempelen Győző, 7 hét Josefstadtban. Szeged, 1861. 215. l.
Petrik Bibliogr.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest. 1895. 153. l.
1848-1849. Tört. Lapok 1896. 71. l.
Firtinger Károly, Ötven esztendő a magyar könyvnyomtatás közel multjából. Bpest, 1900. 142., 159. l.