bölcseleti doktor, egyetemi rendkívüli tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1855. decz. 7. Ungvárt; a gymnasiumot 1866-1874. végezte az eperjesi collegiumban, hol nagybátyja Hazslinszky Frigyes házában kezdett a botanikával foglalkozni. Ezután néhány évig Andrássy Manó gróf családjában nevelősködött. 1876-79-ig a budapesti egyetemen természetrajzi, vegytani és földrajzi tanulmányokat folytatott, legtöbb időt a növénytannak szentelve. Az 1879-80. tanévben a selmeczbányai erdészakadémiának, 1880-88-ig a budapesti egyetem növénytani tanszékének segédje volt és Jurányi Lajos vezetése alatt a növénytani kutatás módszereivel ismerkedett meg. Selmeczbányán az erdészeti tárgyakból vizsgálatot tett. 1880-ban a középiskolai tanárvizsgálatát a természetrajzból meg a vegytanból, 1883. a földrajzból egészítette ki, ugyanekkor bölcseletdoktor lett a budapesti egyetemen. 1885-ben tevékeny része volt a kertészeti egyesület megalapításában és az országos kiállítás kertészeti juryjében. Az 1886-87. tanévben Svájczot és Németországot utazta be, s Tübingában Pfeffer W. mellett a növényélettant tanulmányozta. 1887-ben örökbefogadás alapján a Mágócsy nevet vette fel. 1888-1892-ig az állami budapesti felsőbb leányiskolában, 1892-től a VI. kerületi főreáliskolában a természetrajz tanára, 1889-től a növénybiologia- meg a gombák természetrajzának egyetemi magántanára volt, 1893 óta a budapesti szőlő- és borgazdasági felsőbb tanfolyamon a növénytan és növénykórtan előadója. 1895-ben a szőlő újabb betegségeinek tanulmányozása végett a földmívelési miniszterium megbízásából Francziaországot és Felső-Olaszországot utazta be. A m. tudom. akadémia 1897. máj. 6. levelező tagjává választotta, szept. 17-én pedig a budapesti egyetemen a növénytan rendkívüli tanára lett. Az egyetemi növénytani intézet és kert igazgatója, a budapesti orsz. középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tagja, a mezőgazdasági felülbiráló tanácsa tagja, a magyar földrajzi társaság rendes tagja, a mezőgazdasági központi kisérletügyi bizottság rendes tagja, a kir. m. természettudományi társulat örökítő és választmányi tagja, az országos kertészeti egyesület és a magyar turista-egyesület központjának, valamint budapesti körének választmányi tagja, az országos erdészeti egyesület és a magyarhoni földtani társulat alapító tagja, a m. orvosok és természetvizsgálók központi bizottságának választmányi tagja stb.
Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Ung (1877. Dobsinától Poprádig, 1879. A székesfehérvári kiállítás és Ungmegye, 1887. Egy német kisvárosból, Három magyar specialitás, Magyarok a németek szemében); Ungvári Közlöny (1880. Egy siralmas történet); Erdészeti Lapok (1880. Vidéki levél Selmeczbányáról, 1881. A veresvirágú erdei fenyő, A fák hamu-alkatrésze, Történelmi fák, Őrlött fa, A fán maradt megvak kikeléséről, A selmeczbányai m. kir. erdészakadémia növénykertjei, Kőkorból fenmaradt fa, A hold és a vágási idő, A lúczfenyő magvak csiraérettsége, A porosz erdészeti kisérleti ügy, Makkszesz, Taxus magvak csirázása, A víz és szénsav behatása, Az erdei almozási anyagok ásványi alkatrésze, A fa sejtjeiben és edényeiben levő levegő, A korona befolyása a toboztermőfákra, Bábaseprő a csesznye és égeren, Észleletek a megfagyott tengeri fenyőről és könyvism., 1882. Rügy- és levélkulcs a magyar birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására. A Forestry-ről referatum, A fatörzsek csavarodásáról mint szilárdsági alapelvről, A nyirfa és a jegenyefenyő ásványi anyagainak ismertetése, A szénsavas mésznek a kétszíkű fásnövények törzsében való lerakodásáról, Az örökzöld levelek élettartama, Nyirkos falak szárazzá tételének módja, A feldolgozott fa felismerését elősegítő művecske, Adatok a magyar birodalom gubacsainak ismeretéhez, Adatok a faanyag és a fásult szövetek ismeretéhez, Új impregnáló szer, Az erdőt képező fák vízszükséglete, A legrégibb erdészeti tárgyú mű, A fák tartalékanyagának szerepe a kambium táplálásában, A gyűrűképzés kezdete, A fatörzs vastagságának időszaki változása, A fák vastagodása a különböző évszakokban, Az erdei fenyő termőhelye, A járulékos gyökerek keletkezéséhez, A fák keménysége, A szentpétervári növénykert fás növényei, A fának aszalása, Még egyszer a selmeczbányai m. kir. erdészakadémia növénykertjéről, A fűztenyésztés, Az alma és bükk rákja, Újabban ismertetett feltünő korú fák, A fák excentrikus vastagsága, A jóreményfoki erdőkről, Tölgyek légzéséről, 1883. Erdei fenyőcsemeték nevelése, Japán haszonfái, Fa vasuti talpakra, Az erdészeti honosítási kisérletek, Az erdei mezőgazdaság, A jegenyenyár, A fák evesedésének kérdése, Trágyázási kisérletek, Adatok az Abies excelsa kt fajzatának hazánkban való előfordulásához, Magyarország gombái, Feltünő vastagságú repkény-borostyán, A makk keletkezése, A szalmafa, Cserkéreg az egerek rágása ellen, A fosszil fatörzsek pathologiája, A fekete dió, Loranthuson élődő Viscum, Papiros fenyőfából, 1884. A mézga képződése a fában és ennek élettani jelentősége, 1885. A külföldi fák meghonosításának kérdéséhez, 1886. A geszt vízvezető képessége, A harkály mint magevő, A német tűlevelű erdők fája, 1887. Az európai fák eredetéről, 1888. A zsilvölgy aquitankorú flórája, 1889. Az erdészeti iskolákról, Mikor vágjuk a fákat? A fák szerepe a természet háztartásában, Az erdők tenyésztése, Miért fátlanok a prairiek? A bálványfa, Az Eucalyptusok Spanyolországban, Európa erdői, A fák életkora, 1890. Az angol királyság kopárainak befásítása, A juharczukor nyerése É.-Amerikában, Eucalyptus globulus leveleinek különfélesége, A legnagyobb diófa, A föld legöregebb fája, A Phellos-tölgy, Az égerről, Óriási vadgesztenyék, A fahamu használata, Óriási nyárfa, A fekete diófa, Jütland befásítása, Hannover erdészete, Új-Zeeland fái, Fából készült festékek); Pesti Hirlap (1881. 128., 129. sz. A szobránczi fürdőből, két kiállítási levél); Gazdasági Lapok és M. Föld (1881. 61. sz. Mint lehet a kigyóhagymát kiirtani); Botanisches Centralblatt (X. Beiträge zur kenntniss der teratologischen Fälle des Mais); Természettudom. Közlöny (1882. A házi gomba kipusztítása a szobapadlóból, A kukuricza rendellenes képződéseiről, A Cinchona fatenyésztés az angolok indiai birtokán, A rózsák rendellenes fejlődéséről, A növények védőeszköze a gombák ellen, 1883. A növények kutikulájának és viaszhamvának élettani szerepe, A tarkalevelű és chlorosisban szenvedő növényekről, A gyászpirító és halálszégyenítő, 1884. A csiperkegomba tenyésztéséről, Az ikergyümölcsökről, A gombáknak a gyűjteményekben való eltartása, A manilla-kender, A termelt pohánkafélék, A Makartbokrétához használt füvek elkészítése, A rózsa illatának változása a hőmérséklet szerint, 1885. Urumyces Trifolii és Erysiphe Martii gombák sorokban való elterjedéséről, A Populus nigra és a P. canadensis fajok jellemzése, A teljes almavirágról, Georgina elszalagosodása, Rózsavirág átnövése, Különös alakú szőlőszemek, Az őszkor virító orgonabokor, Növénymaradványok az egyptomi sirokban, Az Agave virágzása, 1886. Elszalagosodott tökinda, Mely fákba csap bele a villám legritkábban?, Petrus Andreas Mathiolus, A Typha és Sparganium virágainak és termésének fejlődéséről, A Xylaria Hypoxylon gombáról, A magyar állam erdőségei, 1888. Az anyarozs tenyésztése, A Robinia tortuosa és umbraculifera virításáról. Pótfüzetben: A növények chemotaktikai helyváltoztató mozgásai, A glykoge a gombákban, Szerves savak képződése a növekedő növényrészekben, 1889. A mezőrendőrségi törvényjavaslat, A bengyeléről, A paszuly és a tök hazája, Növényi tejoltó, A violántúli sugarak hatása a növényekre, Az amerikai mezőség fátlanságának oka, A virágok szinének változása, A Hanyi sásról, A gombatenyésztésről, A gyomok kiirtásáról, A virágok leszedéséről, Az eső a búzára tűz, A gombafajok mérges volta vidékek szerint, Pótfüzetben: A lombosfák védő és gesztfa rétege, 1890. A növénybiologia köréből, A tüdőfű szine változása, A férges gyümölcs korábban való éréséről, Az akáczfa levélnyele tövén levő üreg, A Rhododendron szaporítása, A homokos talajra alkalmas növények, Pótfüzetben: A körlég nitrogénjének szerepe a növények életében, Az arab mézga keletkezése, Kénkedvelő és vaskedvelő bakteriumok, A bódítószerek és növények, 1891. A Baloghia növénynév eredete, A rovarirtó porról, A növények érzése, A növénynedv áramlása, Pótfüzet: A Forsythia felemás virága, 1892. A telefon és a varju, Meteorhullás, Buzánk új betegsége, 1893. A természetes lenyomatok készítése, A burgundi répa romlása, Lubbocknak a sziklevelekről szóló műve, Rendellenes szemű kukoricza, Pótfüzetben: A magyar Hymenomycetek száma 1891-ben, A dértől megcsipett paradicsomalma, 1894. A czitromfák virágzása és gyümölcsérése, A légyölő galóczáról, 1895. Bogárfogó és rovarevő, Az Osztrya véniczfa, Ozonium stupposum, Cicuta virosa, Diófa gombái, A nyilmérgekről, A teljes virágú fehér liliom, A fák leveleinek széle, A répa levelének veresedése, 1896. Az aranytermő szőlő s a lisztharmat, Az Agaricus cyathiformis Bull. és a gombák növekedése, 1899. Az encyclicus és aphanocyclicus virág közti különbség, A növénykertek magcserejegyzékéről, A Gasteria verrucosa Hand. Pótfüzetben: Hazslinszky Frigyes élete és működése); M. Könyv-Szemle (VI. 1882. A budapesti királyi magyar tud. egyetemi növénytani intézet könyvtára, VII. A legrégibb magyar erdészeti tárgyú munka 1656-ból); Erdészeti Naptár (1882. Erdészeti könyvnaptár); Magyarországi Kárpátegyesület IX. Évkönyve (Botanikai kirándulás a Vihorlat hegycsoportba); Garten Zeitung (Berlin, 1885. Eine abweichend blühende Agave americana); Pester Lloyd (1885. 39-70. sz. A virágkiállítások sorozatos ismertetése); Botanisches Centralblatt (XXVIII. Die Blüthen u. Fruchtenwickelung bei der Gattung Typha u. Sparganium); Kertészeti Lapok (1886. A műkertészet kiállításainkon, könyvism., 1887. Kertészet és botanika, 1889. A magyar növénynevek, 1890. A kertészet állapota Németországban, 1896. A magyarországi kertészek országos congressusa); Természetrajzi Füzetek (X. A Typha és Sparganium virág- és termésfejlődése); Bibliotheca Botanica (Cassel, 1887. Über die Entwickelung der Blüthe u. Frucht von Sparganium Tourn. u. Typha Tourn.); Unters. a. d. bot. Institut in Tübingen (1888. Beiträge zur Kenntniss der Substratrichung der Pflanzen); Nemzeti Nőnevelés (1890. könyvism.); Középiskolai Tanáregyesület Közlönye (XXIII. és 1893. könyvism.); Köztelek (1891. 25., 26. sz. A seprőjeneszter tenyésztése, A kerti utak füvesedésének ellenszere, 1892. 15. sz, Búzánk új betegsége, Gibellinia cerealis, négy képpel, IX. A méhszédítő pöffeteg); Egyetemes Közoktatásügyi Szemle (III. A német és svájczi növénytani intézetek); Borászati Lapok (1892. A szőlő keresztezéséről, 1893. A rugás, A taplósodás, 1894. A szőlőgyökér rothadása, 1895. A szőlőfajok, fajták és fajvegyülékek, 1898. A lisztharmatról, 1899. A szőlő gyöngyszőre); Emlékkönyv a term. társ. félszázados jubileumára (1892. A gombák sporáinak szétszóródásáról); Mathem. u. Naturwiss. Berichte aus Ungarn (1891. Mittheilungen aus d. Bereiche der Pflanzenbiologie); M. Szemle (1894. 47. sz. Könyvek, könyvtárak, olvasók); Szőlő- és Borgazdasági Lapok (1895. A taplósodás, 1896. Faux Rhytisma, A vesszőforgalom korlátozása, A gommose bacillaire és Ráthay magyarázata, Az aranyharmatos szőlő, 1897. Miért kivánatos a sima vesszők alsó rügye alatt az öt cm. csonk?); A Kert (1895. A tündérrózsák királynéja, V. 1900. A taplós gombák); Vasárnapi Ujság (1896. Hazslinszky Frigyes életrajza); Olvasmányok (Bpest, 1896. A virágálom, Hol élnek meg a növények? A temészet köréből); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1900. A szőlő öbölye és ragyája); Revue de viticulture (XII. 1900. La vigue d'or.)
Munkatárs volt a Linhart György, Fungi hungarici exsiccati vállalatnál és munkatársa a Beck G., Kryptogamae exsiccatae bécsi vállalatnak. Hazslinszky Frigyes a m. tudom. akadémia kiadásában megjelent munkáinak: A Sphaeriák 1892., A husos gombák 1895. sajtó alá rendezésében a szakszerűség szempontjából vett részt.
Munkái:
1. Adatok a növények, különösen az Euphorbiaceák tejnedvének ismeretéhez. Bpest, 1882. (Értekezések a term. tud. köréből XII. 8.)
2. Rügy és levélkulcs a magyar birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására. U. ott, 1882. (Előbb az Erdészeti Lapokban.)
3. A Sparganum tourn. és Typha tourn. virág és termés fejlődése. U. ott, 1887. Nyolcz tábla rajzzal. (Értekezések a term. tud. köréből XVII. 2. A természettudományi társulatnak 1886. Bugát-díját nyerte. Németül. Cassel, 1887.)
4. A növények talajálló irányának okairól. U. ott, 1887. (Értekezések a term. tud. kör. XVII. 6. Németül: Pfeffer, Untersuch. aus d. botan. Institut in Tübingen cz. folyóiratban.)
5. A virág, a termés és a levél. Irta Sir John Lubbock. Ford. angolból. U. ott, 1889. 122 képpel. (Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat XXXVII.)
6. Uti levelek. U. ott, 1890. 12 képpel. (Különny. a Kertészeti Lapokból.)
7. A német és svájczi növénytani intézetek. U. ott, 1891. (Kivonat a nm. vallás- és közokt. miniszteriumhoz 1888-ban intézett utazási jelentésből. U. ott, 1891.)
8. Erdészeti növénytan. I. Általános növénytan. U. ott, 1891. (Fekete Lajos- és Rejtő Adolffal együtt. Az erdészeti egyesületnek Deák Ferencz 200 arany pályadíját nyerték el.)
9. A termesztett növények eredete. Irta De Candolle. Ford. Pavlicsek S. Az eredetivel összehasonlította ... U. ott, 1894.
10. Előmunkálat a növénytani műszótárhoz. Kiadja kézirat gyanánt a természettud. társulat. U. ott, 1894.
11. Erdészeti növénytan. U. ott, 1896. 613 rajzzal. (Fekete Lajossal együtt. Növény rendszertan. Részletes növénytan. Növényföldrajz.)
12. A jégverte szőlővesszők. Tanulmány. U. ott, 1896.
13. A magyarországi kertészek congressusának Évkönyve. U. ott, 1897.
14. Emlékbeszéd. Hazslinszky Frigyes r. tagról. U. ott, 1899. (Emlékbeszédek IX. 10.)
15. Kétszikű fás növények béldiaphragmája. U. ott, 1899. (Mathem. és term. tud. Értesítő XVII. 1.).
16. Hazslinszky Frigyes élete és működése. Felolvasta a természettud. társulata növénytani szakosztályának 1899. febr. 8. ülésén, U. ott, 1899. (Különny. a Természettud. Közlöny L. Pótfüzetéből.)
M. Könyvészet 1887., 1890., 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Borászati Lapok 1892. 52. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.
Budapest VI. ker. főreáliskola Értesítője 1895.
Pallas Nagy Lexikona XI. 813. l., XVIII. 185. l.