jogi doktor, királyi itélőtábla biró, előbbinek testvéröcscse, szül. 1855. máj. 2. Sátoralja-Ujhelyen (Zemplénm.); középiskoláit Szatmárt, Sátoralja-Ujhelyen és Sárospatakon, a jog- és államtudományi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte, a hol 1879-ben jogi doktorrá avatták. Az ügyvédi vizsgát 1881-ben tette le, és Sátoralja-Ujhelyen folytatott pár évi ügyvédi gyakorlat után államszolgálatba lépett. 1883-ban a kir. igazságügyi miniszteriumba fogalmazó gyakornokká, 1884. a zilahi kir. törvényszékhez jegyzővé, 1886. aradi ki. alügyészszé, 1890. temesvári kir. törvényszéki biróvá, 1894. az ottani kir. ítélőtáblához elnöki titkárrá, 1898-ban pedig a kassai kir. ítélőtáblához biróvá neveztetett ki, a mely állásban, mint a büntetőtaács tagja, ez időszerint is működik.
A Szilágyba és az Arad és Vidékébe írt tárczaczikkeket.
Munkája: Utmutató a sommás egységi és fizetési meghagyás eljárásban, valamint a sommásról szóló törvénynyel a rendes eljáráson tett módosításokban, birák és ügyvédek számára. Segédkönyv a perjogi ujítások tanulmányozására és a források tételeinek kikeresésére. Kiadja a temesvári jogászegylet. Temesvár, 1895.
M. Könyvészet 1895. és önéletrajzi adatok.