főispán és országgyűlési képviselő, M. Imre és Marczibányi Teréz fia, szül. 1807. decz. 14. Madocsánban (Liptóm.); a gymnasiumot Rózsahegyen végezte; jogot tanult a pozsonyi akadémián és annyira kitünt, hogy 1830-ban csak azért nem választották meg követnek, mert nem volt meg a törvényes kora. De az 1832. országgyűlésben már résztvett és annak végeztével 1836-ban Liptó vármegye megválasztotta főjegyzőjévé, majd két ízben (1840 és 1843) alispánjává. Az 1848. mozgalom alatt ismét a követek közt volt; a felelős magyar kormány Árva vármegye főispánjává, majd a hét éjszaki vármegye és a bányavárosok kormánybiztosává nevezte ki. A világosi katasztrófa után őt is halálra ítélték, de kegyelem útján hat évi várfogságot kapott, melyből ötöt ki is töltött. Rabsága azonban egészségét megtörte; azért 1854-ben Budára hozták és 1855-ben szabadon bocsátották. 1861-ben trencséni főispán, 1865. országgyűlési képviselő lett; a koronázás alkalmával a szent István-rend kiskeresztjét kapta. 1869. márcz. 15. ismét képviselővé választották; de már 1872-ben végleg visszavonult a közélettől. Meghalt 1875. febr. 9. Madocsánban.
Országgyűlési beszédei az egykorú politikai lapokban és a Naplóban (1869-72., 1865-68.) vannak.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 123. l.
M. Hirlap 1851. 581. sz. (Haditörv. itélet).
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 589. l.
Ország Tükre 1862. 23. sz. arczk. (Kőnyom. Marastonitól).
Budapesti Közlöny 1869. 63. sz.
Vasárnapi Ujság 1875. 17. sz. arczk.