országgyűlési képviselő, szül. 1814. aug. 27. Nemes-Kisfaludon (Somogym.); Pesten jogász volt, mikor az 1831. június 7. megyei közgyűlésen jelen volt és hallgatta Wesselényi Miklós bárónak és Perczel Mórnak a lengyel felkelés mellett tartott lelkes beszédeit. Kiütvén a cholera, az iskolai év befejezése előtt Czeczére (Fehérm.) kellett távoznia, hol a cholera-bizottság egyik titkára volt és a jogi vizsgára készült, melyet aztán Sárospatakon tett le. 1832-ben Czindery László somogyi alispán mellett lett joggyakornok. 1832. decz. 18. a pozsonyi országgyűlésre ment, mint távollevő követe. Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósításait másolgatta s ezzel tartotta fenn magát. 1834-ben letette az ügyvédi vizsgát magyarúl. Rövid ideig ügyvédkedett Fehérmegyében; azután a tudománynak és irodalomnak élt, olvasva a hazai s külföldi szépirodalmi és történelmi munkákat. 1837. febr. felrándult Pestre és Kossuthtal megismerkedett; részt vett nála a befogott ifjak ügyében tartott tanácskozásban és ez ügyben a Bécsben járt fehérmegyei küldöttségnek is tagja volt. A fehérmegyei politikai mozgalmakban élénk részt vett. 1848. jún. 20. a sárkeresztúri (Fehérm.) kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1849. jan. 1. követte a magyar kormányt Debreczenbe. A világosi napok után bujdosva hazatért Czeczére; szept. 22. elfogták és júl. 31. előbb Kaposvárra, majd Pestre az Ujépületbe vitték; decz. elején szabadon bocsátották, de 1850 elején ismét elfogták és kilencz évi várfogságra ítélték el, melyet 1852-ig Komáromban és 1856. decz. 8-ig Olmützben szenvedett. Ekkor szabadon bocsáttatott. 1857-ben Simonyi Antal megtanította a photographálásra. 1859. május 28. elindult Amerikába bátyját meglátogatni, hová (a Magyar Forráshoz) jún. 25. érkezett; szept. 4. hagyta el fivére tanyáját és meglátogatta a Niagarát, szept. 15. visszahajózott, szept. 30. Kossuthnál volt Londonban és okt. 4. Pesten. 1861. márcz. 21. másodszor választották meg Sár-Bogárdon (Fehérm.) a sárkeresztúri kerület országgyűlési képviselőjének és azóta szakadatlan ezen kerületet képviseli függetlenségi programmal. Egyike azon heteknek, kik I. Ferencz József megkoronáztatását törvénytelennek mondották ki és az Ausztriával való közösügyesség ellen szüntelenül harczoltak. A függetlenségi párt egyik vezérférfia. 1868. jan. 21. és 23. Kossuthnál volt Turinban. Ez év elejétől az Áldor Imre által szerkesztett Népzászlója hetilapnál mint lapvezér működött és 1869-ben Zászló cz. néplapot indított meg. 1898. június 20. töltötte be ötvenedik évfordulúját annak, hogy a sárkereszturi kerület első ízben képviselőnek választotta. A ritka évfordulót a kerületben megünnepelték. Az 1898-99. téli képviselőházi obstructio idején a képviselőház elnökének lemondása után M. mint korelnök töltötte be az elnöki széket decz. 18-tól márcz. 2-ig, általános elismerésben részesülve a képviselőháznak minden tagjától.
Költeményeket írt a Regélőbe (1833.); czikkeket a Magyar Ujságba (1867. 77. sz. A honvédekhez, 189. sz. vezérczikk, 1868. 6. sz. Felolvasása a democrate körben), az Egyetértésbe (1889. 205. sz. Visszaemlékezések Petőfi Sándorról) sat.
Munkái:
1. Érzelem. Székesfehérvár, 1837. Két füzet. (Kisfaludi Madarász Józseftől.)
2. Képviselőjelölti hitelve. Czecze, 1848. máj. 14. (Közölve Emlékirataiban is a 122. l.)
3. Madarász József Beszédei az 1865-67. országgyűlésen. A napló szerint. Pest, 1868.
4. Emlékirataim 1831-1881. Bpest, 1883. (Az Előszóban megjegyzi, hogy 1830 óta naplót vezet és e munka azon korbeli körülmények befolyása alatt iratott. Ismertetik Pesti Napló 344., Egyetértés 337., 1884. 9., 261., 263. sz., Irányi Dániel és ugyanez külön kiadásban.)
Szerkesztette és kiadta a Nefelejts cz. füzetet Pesten 1832. (Malagécz Antallal együtt; csak az első füzet jelent meg, ebbe három költeménye, A férfigyűlőlő cz. 1 felv. vígjátéka és két kisebb prózai műve); a Nép-Elem cz. politikai napilapot 1848. júl. 1-től szept. 23-ig Pesten (összesen 71 számát, barátjával Madarász Lászlóval, Mérei Mórral és Rosty Zsigmonddal együtt); Debreczenben 1849-ben kiadta a Debreczeni Lapokat, ezekből febr. 17-től márcz. 13-ig hét szám és ápr. 4. a 9. (utolsó) szám jelent meg; a Zászló cz. politikai hetilapot adta ki (szerk. Hollós László) 1869. jan. 10-től márcz. 28-ig és 1872. ápr. 6-tól júniusig (mikor a lap szerkesztője is ő volt.)
Kéziratai: A haramia hegy, ősi történet a X. század elején 1830. Írta Kisfaludi Madarász József, 8rét 45 lap (a m. n. múzeum kézirattárában.)
Ország Tükre 1862. 14-ik szám, arczkép (köny. Marastonitól.)
Országgyűlési Emlékkönyv 1866., 1867. Pest, arczk.
Kákay Aranyos, Ujabb fény- és árnyképek. Pest, 1866.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 777., XVIII. 180. l.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1886. 111. l.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Alamanch. Bpest, 1888. 261. l., Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 269. l. és 1896. 295. l.
Független Album. Bpest, 1897. 11. l.
Vasárnapi Ujság 1898. 26. sz. arczk.