főreáliskolai tanár, szül. 1831. júl. 12. Székesfejérvárt, hol atyja M. Miklós székesegyházi karnagy és elemi iskolai tanító volt; gymnasiumi tanulmányait ugyanott végezte 1847-ben; egyetemi előadásokat 1847-48-ban hallgatott; atyját hat éves korában vesztette el, anyja pedig nem segélyezhette őt, azért 1848-50-ig Székesfejérvárt a képzőintézeti tanfolyamot végezte és fővárosi tanító lett; 1857-ben ezen állásáról lemondott és egyetemi tanulmányainak folytatása mellett a reáltanárjelöltek két éves tanfolyamát is hallgatta. Itt nyert képesítésével 1859-ben a székesfejérvári községi reáliskolánál foglalt el tanszéket, hol 1876-ig szolgált. Időközben az alreáliskolák főreáliskolákká alakultak, azért Budapesten ő is megszerezte a főreáliskolai képesítést és átlépve az állami szolgálatba, 1876-ban Pancsovára az állami főreáliskolához, 1879-ben pedig Nagyváradra helyeztetett át, hol jelenleg is működik.
Könyvismertetést írt az Országos Tanáregylet Közlönyébe (1871). Programmértekezése a pancsovai főreáliskola Értesítőjében (1878. és 1879. A jegeczek hővillamosságáról és az e téren történt észleletek főbb eredményeiről); a Nagyváradban és az Aradi Tanári Közlönyben két czikke van: Az egységes középiskoláról. Székesfejérvárt felolvasásokat és szabad előadásokat tartott a cosmikus physikából és a physiologiából (ezek az ottani helyi lapokban jelentek meg.)
Munkái:
1. A növénytan elemei középtanodák számára. Írta Mihálka Antal. A 3. bőv. kiadást teljesen átdolgozta. 85 fametszettel. Bpest, 1876.
2. Az ásványtan elemei, középtanodai alosztályok számára. A harmadik bővített kiadást teljese átdolgozta. 69 fametszettel. U. ott, 1876.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.