Madách Sándor (alsó-sztregovai és kiskelecsényi),
megyei főügyész, M. János és de Fabrice Eufrosina fia, M. Imre költő nagyatyja, szül. 1756. június 21. Alsó-Sztregován. Atyjának 1768. márcz. 17. történt halálakor a család szomorú anyagi viszonyok közé jutott, úgy, hogy az özvegy elköltözött Sztregováról és a fiút Migazzy Kristóf gróf bibornok és váczi püspök vette gondjai alá; míg neveltetéséről gondoskodott, vissztérítette a róm. kath. egyházba. Középiskolai tanulmányainak végeztével jogot tanult, 1780. szeptember 19. ügyvédi oklevelet kapott és tekintélyes családoknak ügyésze lett. 1787-ben megválasztották Nógrádmegye főügyészének, mely állását 1796-ig viselte; közben két országgyűlésen is részt vett: 1790. (gróf Vécsey helyett) és 1796. (gr. Batthyány-Illésházy Teréz helyett). 1796. júl. 5. első alispánnak jelölték. 1805. febr. 18. Pest városának polgára lett. Észtehetsége és szorgalma által atyjának megfogyatkozott ősi vagyonát ismét visszaszerezte. Az 1758. aug. tűzvész óta romjaiban heverő kastélyt felépítette és a család régi okmányait nagy szorgalommal gyűjtötte össze. Mint criminalista külön szakkönyvtárt gyűjtött; ő alapította a család jelenlegi könyvtárát és levéltárát. Ismerte kora titkos társulatait; a budai szabadkőművesek két páholya 1795-ben őt bízta meg egy halasztást kérő feliratnak szerkesztésével. Meghalt 1814. decz. 16. Pesten és Alsó-Sztregován az általa alapított róm. kath. templom temetőjében helyezték el decz. 20. Nejétől, Rusz Annától, a kit 1778. máj. 31. vett el Pesten és a ki ugyanott 1815. márcz. 29. halt meg, kilencz élő gyermeke maradt, köztük két fiú: Imre (a költő édes atyja) és János (meghalt 1833-ban).
Kézirati munkái az alsó-sztregovai családi levéltárban: Fideles reflexiones, seu opinio circa regnum Hungariae; Systema insurrectionis ex legibus regniderivatum; An nobilis insurgens hungarus miles extra regnum militare teneatur; Rescriptum sedriae cottus Neogradiensis quod novam contra in fora classificationem per me qua comitatus sedrialem notarium comitat 1787. márcz. 27.; Instructio districtualibus notariis circa examen et introductionem delinquentium 1789. szept. 9.; Reflexiones circa interdictum Kyssianum per episcopum Rosnaviensem haud revocatum neque juxta ipsius declratione revocandum 1794. aug. 28.; Cogitata et notata diversa de crimine laesae majestatis et perduellionis ex occasione causae fisci regni contra Martinovics 1795.; Pralectiones juris civilis in usum fili sui Emerici in regia academia Posoniensi juris secundum in annum auditoris. Pestini 7. novembr. 1801; Elmélkedés az emberi életről (töredék németül) 1805. deczember 10.
Arczképe: olajfestés a sztregovai kastélyban.
Halitzky, A. F., Ad Alexand. Madách ... diem onomasticum celebrantem 1810.
Nagy István, Magyarország családai VII. 226., 228. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 180. l. és Latkóczy Mihály jegyzetei a család sztregovai levéltárából.