Madách Pál (alsó-sztregovai és kiskelecsényi),
alispán, M. Imre cs. kir. kamarás és Majthényi Anna fia (M. Imre költő testvér öcscse), szül. 1827. ápr. 23. Alsó-Sztregován (Nógrádm.); a gymnasium hat osztályát a szülői háznál végezte s a vizsgálatokat 1832-36-ban a váczi piaristáknál tette le; e mellett részt vett abban a Literaturai Kevercs cz. írott gyermek lapban, melyet M. Imre szerkesztett. Ligeti álnévvel a körvonalnak két egyenlő részre való osztásával foglalkozott. A gymnasium felső osztályait Budapesten végezte, hol két bátyjával Imrével és Károlylyal együtt lakott. A jogot ugyanott az egyetemen hallgatta 1844-ig. Joggyakorlatra 1844-1845-ben Tarnóczy Kázmér nyitramegyei alispánhoz, 1846. aug. 26-ig pedig Bory László ügyvédhez ment. 1846-47-ben Nógrád vármegyének tiszteletbeli aljegyzője volt, később fizetéses első aljegyzője, 1848-ban másod alispánja. Majthényi László osztrák administrátor felszólítására, hogy tegye le a hódoló esküt, lemondott hivataláról és 1849. febr. 5. Losonczra, onnét Rimaszombatba és Rozsnyóra ment. Sikerült a magyar sereghez jutnia s mint a kormány futárát Luzsinszky küldött Kassára (febr. 11-18.), azután Kossuth Debreczenből Miskolczre. Naplója szerint márcz. 17. Czibakháza táján érkezett a táborba; ott volt Bicskénél és Isaszegnél, de gyenge szervezetét megtörték a katonai élet viszontagságai. Lovaglás közben meghült, tüdőgyulladásba esett és hazament meghalni. Az elfogatására kiküldött zsandárok már haldokolva találták. Eltemették Alsó-Sztregován 1849. okt. 2.
Kézirati munkái: Elvira, elbeszélés 1846., A Duna leánya 1847., Testvérek és barátok, beszély 1874., Éji violák, Uti tárczámból 1849. (naplója, melybe lemásolta jegyesének levelét is). Kéziratai az alsó-sztregovai családi levéltárban vannak.
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 226., 228. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 180. l. (Latkóczy Mihály.)
Palágyi Menyhért, Madách Imre élete és költészete. Bpest, 1899. 41-47., 179-80. l.