Madách János (alsó-sztregovai és kiskelecsényi),
földbirtokos, M. László alispán és divék-ujfalusi Ujfalussy Zsuzsa fia, M. Imre költő szépapja; a politikai tudományokban széles körű ismeretekre tett szert. Oerteliussal folytatott levelezése (1730-34.) szerint olvasmányai közt voltak Macchiavelli és Mazarin munkái. Atyjának életében, de még inkább annak halála (1737 táján) után nagy szerepet játszott a protestánsok mozgalmaiban, kik vallási sérelmeik ügyében ismételten küldték Bécsbe az udvarhoz, mígnem 1755. nov. 24. mint a protestánsok izgatóját kitiltották onnan. Első nejével, Majtányi Sámuel leányával kötött házassága gyermektelen maradt; 1750-ben megözvegyült, de 1757-ben ismét nős volt: feleségül vette de Fabrice Euphrosinát (a Lutherrel barátkozó híres nürenbergi Fabricius ivadékát, de Fabrice birodalmi udvari agensnek és badeni titkos követségi tanácsosnak leányát). Ettől egyetlen gyermeke született Sándor, M. Imre nagyatyja. Utazásai és a protestáns ügyért tettel, lélekkel folytatott harczai azonban anyagilag annyira kimerítették, hogy az egész ősi vagyon zálogba került és családja 1768. máj. 17. halálakor a legnagyobb szegénységben maradt.
Munkája: Pri pohrebu dijtek ... (Bucsuztató költemény, megjelent az Evangeliczky Funebralban 1783. és a Tranoscius, Cythara Sanctorum 1828. kiadásában.)
Kéziratban: Epitaphium spectabilis ac generosae quondam dominae Susannae Ujfalussy de Divék-Ujfalu, quod supremi ejusque debiti honoris erga posuit filius moestissimus J. M. 1738. júl. 9.; Uprimná a srde(na zadost kterau wisoce urozeneg paneg Susanne Ujfalussy, wisoceurozeneho pana p. Madacs Laczlawa pani manzelze wzdicky uprimné swé pak pani matky neymilegsti pri obnowowani dne pamatecného na doswedceni srdce synowskeho prokázal syn gedinke Ján Madács dne XIX. unora Leta pane MDCCCXXXII. (Névnapi üdvözlet édes anyjához versben.) Költői levél Luby Antal barátjához, Gyöngyösi-féle strófákban írt költemény, és édes atyjához írott magyar levelei (az alsó-sztregovai családi levéltárban).
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 226. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 180. l. és Latkóczy Mihály szives közlése.