országgyűlési képviselő, szül. 1813. márcz. 18. Brassóban, hol atyja kalmár volt; az ottani gymansiumban tanult; a kereskedésre atyja oktatta, kinek halála után idősb testvérével, majd ennek halálával (1834.) Nussbächer Frigyessel folytatta (1857-ig) atyja üzletét. 1844. júl. 2. a városi százas tanácsba, 1846-ban tanácsosnak választották; most alkalma nyílt a közügyekhez hozzászólni s világos, bátor előadásával csakhamar rokonszenvet keltett. 1848-ban az unio-párthoz csatlakozott és az ez ügyben Nagyszebenben összehívott gyülekezet tagja volt. 1849 elején családjával együtt Oláhországba menekült, de Engelhardt orosz tábornoknak Brassóba történt bevonulásakor visszatért s ott maradt, mikor Bem 1849. márcz. 19. megszállta a várost és a küldöttséget is vezette, mely Bemnél járt a város ügyében és Debreczenben, barátja Roth élete megmentése végett. A császáriak visszatérte után is megmaradt a városi tanácsban, a brassói kerületi ipar- és kereskedelmi kamara pedig megválasztotta enökének. 1854. ápr. 22. a koronás arany érdemkeresztet kapta. 1857. július 1. a bécsi Kreditanstalt brassói fióküzletének igazgatója lett 6000 frt évi fizetéssel; annak megszüntével L. kénytelen volt a fizetéssel nem járó, kamarai igazgató tisztségről lemondani s ugyanott a titkári hivatalt vállalta el 1470 frt fizetéssel. 1860. ápr. 29. a bécsi megerősített Reichsrathba renkdívüli tagnak neveztetett ki, hol beszédeivel annyira kitünt, hogy több város (Znaim, Brünn, Krems és Salzburg) díszpolgárrá választotta s a bécsi polgárok 13.000 frt ajándékot gyűjtöttek számára. 1857-63-ig a brassói ág. ev. egyháznál temlpomatyai tisztséget is viselt. Midőn a vasúti ügyekben gyakran távoznia kellett, lemondott ezen állásáról és egész erejét a város ügyeinek szentelte; többször megválasztották követnek a nagyszebeni tartománygyűlésbe 1869 nyarán meghívta a magyar kormány Pestre, s ekkor átvette a vasúti elszámolási könyvvitel vezetését. Az 1875-78. magyar országgyűlésre is képviselőnek megválasztották. Ezután nyugalomban élt Brassóban, hol 1887. febr. 23. meghalt.
Munkái:
1. Zur siebenbürgischen Eisenbahnfrage. Beleuchtung der projektirten siebenbürgischen Eisenbahnlinie Hermannstadt-Bukarest und Kronstadt-Bodzau-Galatz von nationalökonomischen Standpunkte. Wien, 1862. (Kézirat gyanánt.)
2. Offenes Schreiben an den hohen Reichsrath. U. ott, 1863.
3. Zweites offenes Schreiben an den hohen Reichsrath in Angelegenbeit der Siebenbürger Eisenbahn. U. ott, 1864.
4. Bericht über den Stand der siebenbürgischen Eisenbahnangelegenheit, seinen Vollmachtgebern erstattet. Kronstadt, 1864.
5. Bericht über die Pariser Weltausstellung. Der Kronstädter Handels- und Gewerbekammer erstattet. U. ott, 1864.
6. Verhandlungen der Handels- und Gewerbekammer für den Kronstädter Kammerbezirk in Siebenbürgen. U. ott, év n. (Protokoll der Sitzungen vom 25. April, 13. Juni, 19. Juli, 6. Sept., 14. Nov. u. 19. Dez. 1865. Czímlap nélkül.)
7. Protokoll der Sitzungen ... im J. 1866. U. ott. (Czímlap nélkül.)
8. Protokoll der Sitzungen ... im J. 1867. U. ott. (Czímlap n.)
9. Protokoll der Sitzungen ... im J. 1869. U. ott, czímlap n.
Beszédeit, melyeket a megerősített birodalmi tanácsban tartott, megjelentek a Verhandlungen des österr. Reichsrathes 1860. Wien, 1860. cz. munkában; czímeik szerint felsorolja Trausch.
Arczképe: kőnyomat Kaisertől Bécsben.
Siebenbürger Quartalschrift 1860. 22. sz. (A segesvári polgárság által M. tiszteletére rendezett ünnepély, 23. sz. M.-ünnepély Brassóban sat.)
Evangelisches Wochenblatt. Wien, 1860. 44. sz.
Die Glocke. Leipzig, 1860. 76. sz. arczk., 96. sz.
Presse. Wien, 1860. 246., 285. esti sz., 329., 1864. 184., 361. sz.
Gmundner Wochenblatt 1860. 48., 49. sz.
Bohemia 1860. 270. sz.
Evangelischer Volkskalender. Herasug. v. Th. Ritz. Wien, 1861. arczk.
Pest-Ofner Zeitung 1860. 285. sz.
Schlesischer Anzeiger 1861. 9. sz. Beilage.
Kronstädter Zeitung 1863. 739. l., 1887. 44. sz.
Hermannstädter Zeitung 1864. 311. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XVI. 1867. 185. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon 377. l. és gyászjelentés.