az érseki nyomda nyug. igazgatója. L. Ferencz Breczenheim herczeg sárospataki uradalmában erdész és Márkus Mária fia, szül. 1840. júl. 24. Fonyban (Abaujm.); a gymnasium alsó osztályait Kassán végezte, a VI. osztályre Egerbe ment, hol 1856-ban a papnevelőbe lépett. A theologiai tudományok elvégzése után 1862-ben áldozópappá szentelte érseke. Egerszalókon káplánkodott Orosz Ádám mellett; innét Diósgyőrre, majd Hevesre költözött. A lelkipásztorkodás teréről azonban csakhamar le kellett lépnie súlyos torokbaja miatt, mire az egri érseki könyvsajtónak igazgatója s az egri kereskedelmi iskola igazgatóságának elnöke lett. Azóta tehetségének minden erejét az irodalomnak szenteli.
Czikkei az István bácsi Naptárában (1879. Állítsunk fel népkönyvtárakat.); az Irodalmi Szemlében (1883. Kath. könyvkereskedés és kath. hirlapirodalom sat.); az Egri Népkönyvtárban (I. 1878. Egy pogány napja, életkép) sat.
Munkái:
1. Egri Népujság Könyve. Eger, 1871.
2. Egyháziakat érdeklő újabb törvények kézikönyve. Kivonat az 1868. 73. évi törv.-czikkekből. Jegyzetekkel ellátta és kiadta. Eger, 1873. (2. kiadás. U. ott, 1874.)
3. A választási törvény a magyar nép használatára, Kérdések- és feleletekre átírva. U. ott, 1874.
4. Róma. Ismeretterjesztő olvasmány az örök városról. U. ott, 1878. (Egri Népkönyvtár II.)
5. Olvasmányok a magyar nép számára. U. ott, 1879.
Szerkesztette és kiadta az Egri Népujság cz. politikai s vegyes tartalmú hetilapot 1870. jan. 1-től 1893. június végeig; az Irodalmi Szemle cz. havi folyóiratot 1876. júliustól 1893. deczemberig; az Egri Népkönyvtárt 1872-73-ig és 1878-80-ban, összesen hét füzetet; az Egri kis képes Naptárt 1879-re s 1880-ra és az Egri képes Naptárt a nép számára 1872-86-ig és az Egri Hiradót 1893. okt. 3-tól 1896. máj. 23-ig.
Csanád 1871. 29. szám.
Petrik Könyvészete
M. Sion 1888. 537. l.
Kiszlingstein Könyvészete
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalom terén. Eger, 1892. 163. l.