ág. ev. főgymnasiumi igazgató-tanár, szül. 1839-ben Lőcsén (Szepesmegyében); tanult ugyanott és Eperjesen. 1860-ban papjelölti vizsgát tett. Az 1860-61. iskolai évet mint nevelő Eperjesen töltvén, okt. 1-től mint póttanár a görög nyelvet tanította. 1862. szeptembertől 1863. szept.-ig a berlini egyetemen folytatta tanulmányait; classica philologiát, philosophiát, mathematikát és physikát hallgatott. Hospitált Jenában s Halleban is. Mindhárom helyen tanulmányozta a gymnasiumi és nevelőintézeti életet is. 1863-ban rendes gymnasiumi tanárnak választották Eperjesen, hol a görög és német nyelvet és irodalmat tanítja. 1869-ben collegiumi tápgondnoknak választották és ő rendezte az alumnaeum viszonyait. Otrokócsi Végh Dániel segítségével rendezte a Szirmay-könyvtárt 1887-ben és azóta háromszor újra megválasztatott a celligum gymnasiumi igazgatójává.
Czikke a Természetben (VII. 1875. A ránkharleini időszaki artézi forrás); az Akadémiai Értesítőben (1878. Szuinszky-Kamen trachyt hegység topographiai viszonyairól); írt a Petermann's Geographische Mittheilungen cz. szakfolyóiratba is (1877. Der intermittirende artesische Springbrunnen des Ránk-Herleiner Bades in Ober-Ungarn).
Munkái:
1. Jelentés az 1872. évben a magyar tudományos akadémia támogatásával Hazslinszky Frigyes akadémiai tag vezetése alatt tett kirándulásról, különösen helyrajzi magasságmérési és légtüneti tekintetben. Bpest, 1875. (Mathem. és természettud. Közlemények X. 8.)
2. Kivonat a Vihorlat trachyt-hegységnek topographikus leirásából. U. ott, 1878. (Mathem. és természettud. Közlemények XV. 13.)
Szinnyei Könyvészete
Kiszlingstein Könyvészete
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 171. l. (Hörk.)